Minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, nem szolgálja a felsőoktatás ügyét a felsőoktatási törvény koncepciója - jelentette ki Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter.
A szocialista képviselő azt mondta, hogy a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. Szavai szerint ezt két eszközzel akarják elérni, azzal, hogy csökkentik az államilag támogatott hallgatói helyeket, de egyúttal csökkentik a felvett hallgatók létszámát is.
A politikus felszólította Réthelyi Miklós oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztert, hogy miután megismerte a koncepciót, vonja azt vissza. Megemlítette, hogy a költségvetés kevesebb pénzt szán a felsőoktatásra, miközben a finanszírozás belső struktúrája is megváltozik. Mint mondta, a hallgatói normatíva csökken, ami véleménye szerint egyértelműen azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel.Leszögezte, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni, és ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. Hozzátette, hogy eközben át akarják alakítani a szakképzési rendszert is, ami azt eredményezi, hogy ide is kevesebben tudnak bejutni. Arra kérte Réthelyi Miklóst, hívja össze a Felsőoktatási Kerekasztalt. Hiller István szerint helytelen, hogy megszüntetik a gazdasági tanácsokat is. Úgy fogalmazott, hogy helyettük költségvetési ellenőrök "gyakorlatilag kormány komisszárok" ellenőriznék az intézmények gazdálkodását. Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg. Hiller István ismertette azt az öt pontot is, amelyek véleményük szerint szükségesek a színvonal emeléséhez. Ezeket ismertetve azt mondta, regionális felsőoktatási központokat kell kialakítani, illetve a folyamatot tovább kell vinni. Második pontként említette a párhuzamos képzések felszámolását. Kitért az akkreditáció és a minőségbiztosítás megerősítésének szükségességére is. Egyúttal kijelentette, hogy erősíteni kell a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát. Végül megemlítette az infrastruktúra bővítését és tökéletesítését is. Kijelentette, hogy az utolsó ponttal a kormánynak a következő négy évben nincsen dolga, mert az elmúlt nyolc évben mindent megtettek, hogy a felsőoktatás infrastruktúrája modern és európai léptékkel mérve is versenyképes legyen.MTI
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
