Hiller: Hallgatóellenes az új felsőoktatási törvény

Minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, nem szolgálja a felsőoktatás ügyét a felsőoktatási törvény koncepciója - jelentette ki Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter.

  • Eduline

A szocialista képviselő azt mondta, hogy a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. Szavai szerint ezt két eszközzel akarják elérni, azzal, hogy csökkentik az államilag támogatott hallgatói helyeket, de egyúttal csökkentik a felvett hallgatók létszámát is.

 

A politikus felszólította Réthelyi Miklós oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztert, hogy miután megismerte a koncepciót, vonja azt vissza. Megemlítette, hogy a költségvetés kevesebb pénzt szán a felsőoktatásra, miközben a finanszírozás belső struktúrája is megváltozik. Mint mondta, a hallgatói normatíva csökken, ami véleménye szerint egyértelműen azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel.

Leszögezte, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni, és ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. Hozzátette, hogy eközben át akarják alakítani a szakképzési rendszert is, ami azt eredményezi, hogy ide is kevesebben tudnak bejutni. Arra kérte Réthelyi Miklóst, hívja össze a Felsőoktatási Kerekasztalt.

 

Hiller István szerint helytelen, hogy megszüntetik a gazdasági tanácsokat is. Úgy fogalmazott, hogy helyettük költségvetési ellenőrök "gyakorlatilag kormány komisszárok" ellenőriznék az intézmények gazdálkodását.

 

Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg. Hiller István ismertette azt az öt pontot is, amelyek véleményük szerint szükségesek a színvonal emeléséhez. Ezeket ismertetve azt mondta, regionális felsőoktatási központokat kell kialakítani, illetve a folyamatot tovább kell vinni. Második pontként említette a párhuzamos képzések felszámolását. Kitért az akkreditáció és a minőségbiztosítás megerősítésének szükségességére is. Egyúttal kijelentette, hogy erősíteni kell a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát. Végül megemlítette az infrastruktúra bővítését és tökéletesítését is. Kijelentette, hogy az utolsó ponttal a kormánynak a következő négy évben nincsen dolga, mert az elmúlt nyolc évben mindent megtettek, hogy a felsőoktatás infrastruktúrája modern és európai léptékkel mérve is versenyképes legyen.

MTI

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.