Minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, nem szolgálja a felsőoktatás ügyét a felsőoktatási törvény koncepciója - jelentette ki Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter.
A szocialista képviselő azt mondta, hogy a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. Szavai szerint ezt két eszközzel akarják elérni, azzal, hogy csökkentik az államilag támogatott hallgatói helyeket, de egyúttal csökkentik a felvett hallgatók létszámát is.
A politikus felszólította Réthelyi Miklós oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztert, hogy miután megismerte a koncepciót, vonja azt vissza. Megemlítette, hogy a költségvetés kevesebb pénzt szán a felsőoktatásra, miközben a finanszírozás belső struktúrája is megváltozik. Mint mondta, a hallgatói normatíva csökken, ami véleménye szerint egyértelműen azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel.Leszögezte, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni, és ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. Hozzátette, hogy eközben át akarják alakítani a szakképzési rendszert is, ami azt eredményezi, hogy ide is kevesebben tudnak bejutni. Arra kérte Réthelyi Miklóst, hívja össze a Felsőoktatási Kerekasztalt. Hiller István szerint helytelen, hogy megszüntetik a gazdasági tanácsokat is. Úgy fogalmazott, hogy helyettük költségvetési ellenőrök "gyakorlatilag kormány komisszárok" ellenőriznék az intézmények gazdálkodását. Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg. Hiller István ismertette azt az öt pontot is, amelyek véleményük szerint szükségesek a színvonal emeléséhez. Ezeket ismertetve azt mondta, regionális felsőoktatási központokat kell kialakítani, illetve a folyamatot tovább kell vinni. Második pontként említette a párhuzamos képzések felszámolását. Kitért az akkreditáció és a minőségbiztosítás megerősítésének szükségességére is. Egyúttal kijelentette, hogy erősíteni kell a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát. Végül megemlítette az infrastruktúra bővítését és tökéletesítését is. Kijelentette, hogy az utolsó ponttal a kormánynak a következő négy évben nincsen dolga, mert az elmúlt nyolc évben mindent megtettek, hogy a felsőoktatás infrastruktúrája modern és európai léptékkel mérve is versenyképes legyen.MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
