Minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, nem szolgálja a felsőoktatás ügyét a felsőoktatási törvény koncepciója - jelentette ki Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter.
A szocialista képviselő azt mondta, hogy a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. Szavai szerint ezt két eszközzel akarják elérni, azzal, hogy csökkentik az államilag támogatott hallgatói helyeket, de egyúttal csökkentik a felvett hallgatók létszámát is.
A politikus felszólította Réthelyi Miklós oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztert, hogy miután megismerte a koncepciót, vonja azt vissza. Megemlítette, hogy a költségvetés kevesebb pénzt szán a felsőoktatásra, miközben a finanszírozás belső struktúrája is megváltozik. Mint mondta, a hallgatói normatíva csökken, ami véleménye szerint egyértelműen azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel.
Leszögezte, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni, és ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. Hozzátette, hogy eközben át akarják alakítani a szakképzési rendszert is, ami azt eredményezi, hogy ide is kevesebben tudnak bejutni. Arra kérte Réthelyi Miklóst, hívja össze a Felsőoktatási Kerekasztalt.
Hiller István szerint helytelen, hogy megszüntetik a gazdasági tanácsokat is. Úgy fogalmazott, hogy helyettük költségvetési ellenőrök "gyakorlatilag kormány komisszárok" ellenőriznék az intézmények gazdálkodását.
Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg. Hiller István ismertette azt az öt pontot is, amelyek véleményük szerint szükségesek a színvonal emeléséhez. Ezeket ismertetve azt mondta, regionális felsőoktatási központokat kell kialakítani, illetve a folyamatot tovább kell vinni. Második pontként említette a párhuzamos képzések felszámolását. Kitért az akkreditáció és a minőségbiztosítás megerősítésének szükségességére is. Egyúttal kijelentette, hogy erősíteni kell a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát. Végül megemlítette az infrastruktúra bővítését és tökéletesítését is. Kijelentette, hogy az utolsó ponttal a kormánynak a következő négy évben nincsen dolga, mert az elmúlt nyolc évben mindent megtettek, hogy a felsőoktatás infrastruktúrája modern és európai léptékkel mérve is versenyképes legyen.
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
