szerző:
Eduline

Szigorúbb lesz a felvételi rendszer, teljesen átalakul a pedagógusképzés, ismét lesz alkalmassági vizsga és szóbeli felvételi, a továbbtanuláshoz pedig kötelező lesz az emelt szintű érettségi – egyelőre ennyit lehet tudni az új felsőoktatási törvény tervezetéről.

Az új felsőoktatási törvény vitaanyagát a korábbi ígéretek szerint november 2-án ismertették volna a hallgatókkal és az intézményekkel, a szövegre azonban csak szerda délután bólintott rá a nemzeti erőforrás miniszter, a tervezet azonban azóta sem került fel a tárca honlapjára. A "Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen" nevű Facebook csoport azonban betartotta ígéretét, és a közösségi oldalon nyilvánosságra hozta a jogszabály vitairatának munkapéldányát - amelyet így bárki letölthet és elolvashat.

Átalakítják a pedagógusképzést, módosítanak a BA-szakokon

Ami már most biztos: változtatnak a pedagógusképzésen, és lehetőséget adnak az egyetemeknek és főiskoláknak arra, hogy visszatérjenek az osztatlan, ötéves képzéshez. „Átgondolatlanul és kapkodva vezették be Magyarországon a bolognai rendszert, ezért jelenleg azokkal a szakokkal van a legkevesebb probléma, amelyek most is ötévesek. Ezért a különböző képzési területek szakembereire, az intézményi vezetőkre bízzuk majd, hogy egy-egy szakon továbbra is a 3+2-es rendszerben tanítanak majd, vagy visszatérnek az ötéves modellhez” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a tanári szakok szintén ötévesek lennének – a hallgatóknak az ötödik év után egyéves iskolai gyakorlaton kellene részt venniük, előtte pedig egyenlő arányban tanulnának módszertant és elméletet.

Hoffmann Rózsa: szeptemberben léphet hatályba az új felsőoktatási törvény

Nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára

Legalább két emelt szintű érettségi kell majd a felvételihez – a végzősöknek enélkül esélyük sem lesz bejutni egyetemre vagy főiskolára. „Az egyik tantárgy a jelentkezési lapon megjelölt szakhoz kapcsolódik majd, a másik azonban szabadon választható lesz. Az érettségi rendszer egésze változni fog, így aki ezt a követelményt nem tudja teljesíteni, az még nem készült fel a felsőoktatás elvárásainak teljesítésére” – fogalmazott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.

Nem ez lesz az egyetlen változás a felvételi rendszerben: korlátozni fogják a jelentkezési lapon megjelölhető szakok számát, az egyetemek és a főiskolák egy része pedig ismét tarthat majd szóbeli felvételit és alkalmassági vizsgát.

Változik a finanszírozás, csökken a hallgatói önkormányzat szerepe

Az oktatási államtitkárság összefoglalója szerint a hallgatói önkormányzatok szerepe is csökken majd – az intézményi szenátusban a korábbi húsz-huszonöt százalékos helyett ezentúl csak tizenöt százalékos képviseletük lesz, vagyis az intézményi HÖK kevésbé tudja majd befolyásolni a hallgatókat érintő döntéseket.

Hoffmann Rózsa elmondta: növelnék az állami szerepvállalást a felsőoktatásban, és bár az intézmények működését racionalizálnák, autonómiájukat nem sértenék. Emellett egyértelmű különbséget tennének főiskolák és egyetemek között, méghozzá minőségi szempontból – ám arról, hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre még nem beszéltek. Sajtóhírek szerint az intézményeknek különböző előírásoknak kell majd megfelelniük, így például a tárca meghatározná a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számának alsó határát, valamint a doktori iskolák számát.

Nehezebb dolga lesz a hallgatóknak is
©

Jövő szeptemberben léphet hatályba az új törvény

Az ötvenhét oldalas tervezetről – az oktatásai államtitkárság vezetőinek ígérete szerint – a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni fognak, december 10-ig várják a módosító javaslatokat.

A tervezet a kormány elé januárban, a parlament elé pedig áprilisban kerül majd, a végleges változat május végére készülhet el – vagyis az új felsőoktatási törvény szabályait jövő szeptembertől kell majd betartaniuk a hallgatóknak, az egyetemeknek és a főiskoláknak. Kivétel a felvételi rendszer: valószínűleg az idén kilencedikes-tizedikes diákoknak kell először számolniuk a kötelező emelt szintű érettségivel, az alkalmassági vizsgával és a szóbeli felvételivel.

Már 35 ezren tiltakoznak a Facebookon az új felsőoktatási törvény ellen

Időközben harmincötezerre emelkedett a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” nevű Facebook-csoport támogatóinak száma. „Figyelmeztetnénk a döntéshozókat, hogy konzultációt ígértek. A napokban megszereztük a munkaanyagot - ami a sajtóhoz is eljutott az elmúlt hetekben. Ha nem lesz publikus ma a tervezet, bemutatjuk az eddigi koncepciót. Nem fogtok örülni” – ez az egyik legfrissebb bejegyzés a felsőoktatási törvény „egyoldalú módosítása” ellen tiltakozó csoport Facebook-oldalán.

Az oldalon közzétett bejegyzések szerint a csoportnak több mint 19 ezer budapesti támogatója van, de a vidéki egyetemvárosokból – többek között Miskolcról, Debrecenből, Szegedről és Győrből – is több ezren csatlakoztak a tiltakozókhoz.

A Facebook-csoportot október 22-én hozták létre, az oldalon a következő információk olvashatók: "A Fidesz és az ókonzervatív KDNP meg akarja szüntetni a hallgatók beleszólását saját ügyeikbe. Megszűnne a hallgatók érdemi beleszólása a tanulmányi és vizsgaszabályzatba. Sőt az ösztöndíjakat eldöntő térítési és juttatási szabályzat kérdéseit is. Ez ellen tiltakozunk! Ezt a hallgatóknak még a Kádár rendszer alatt sikerült kivívni. Ha a Fidesz ezt megszünteti, azzal több mint húsz évet megy vissza az időben! Ne írják elő kötelezően azt se, hogy egyetemek a hallgatóknak mindössze kétszer adnának lehetőséget egy tantárgy felvételére, és mindegyik esetben csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának."


Szabó Fruzsina

eduline