A britek is korlátoznák a külföldi hallgatók számát

Szívesen fogadnak külföldi diákokat a brit egyetemek, azok ugyanis európai társaiknál háromszor többet fizetnek, hiszen tandíjukról az egyetemek szabadon dönthetnek - írja a Népszabadság. A brit politikusok azonban az oktatás színvonalának megóvása és a tömeges bevándorlás megakadályozása érdekében korlátoznák a diákvízumok számát.

  • Edupress
A Felsőoktatási Statisztikai Hivatal (HESA) szerint a brit egyetemeken és főiskolákon a hallgatók 4,9 százaléka származik valamelyik EU-tagországból, míg 10,5 százalékuk nem uniós ország állampolgára. Míg a helyi és az Európai Unióból érkező diákoktól a 2009-2010-es tanévben legfeljebb 3225 fontot, vagyis egymillió forintnak megfelelő tandíjat kérhetnek el az intézmények, addig a külföldi hallgatók esetében saját maguk dönthetnek erről az összegről. A legtöbb esetben az ő tandíjuk a tízezer fontot is eléri, így a több mint 250 ezer külföldi hallgató biztosítja az egyetemek költségvetésének jó részét.

A külügyminisztérium által szponzorált British Council vezetője, Martin Davidson szerint visszaüthet az egyetemekre, ha így próbálják megoldani pénzügyi gondjaikat. Davidson úgy véli, nem csak az oktatás színvonala csökkenhet így, de az egyetemek jó híre is veszélybe kerülhet. Véleménye szerint ugyanis hamar elterjedhet, ha egy egyetem csak a pénze miatt veszi fel a magasabb tandíjat fizető diákokat.

Az egyetemek szándékaival ütközik a brit politikusok ez ügyben tett állásfoglalása is, ugyanis a bevándorlás és ezzel együtt a külföldi diákok helyzete is fontos kérdésévé vált a brit választási kampánynak. A konzervatív párt többször is kijelentette, hogy a diákvízumok jelentik a "legnagyobb lyukat" a nemzetvédelemben. Érvelésük szerint így terroristagyanús személyek is könnyedén utazhatnak be a szigetországba, egyetemi hallgatónak álcázva magukat. Továbbá szerintük a diákvízummal sokan csupán dolgozni mennek Nagy Britanniába, kijátszva ezzel a brit hatóságokat. Ezen problémák megoldása érdekében megválasztásuk esetén erőteljesen korlátoznák a diákvízumok számát - jelentették ki.

Eközben Gordon Brown kormányfő is idén januárban szigorított a diákvízum igénylésén, azok ugrásszerű növekedését követően. Felfüggesztette a vízumkiadást Indiában, Nepálban és Bangladesben, valamint feltételként szabta többek között, hogy a jelentkezőknek magas szinten kell beszélniük angolul, az eddigi 20 óra helyett pedig csak 10 órát dolgozhatnak egy héten.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.