A britek is korlátoznák a külföldi hallgatók számát

Szívesen fogadnak külföldi diákokat a brit egyetemek, azok ugyanis európai társaiknál háromszor többet fizetnek, hiszen tandíjukról az egyetemek szabadon dönthetnek - írja a Népszabadság. A brit politikusok azonban az oktatás színvonalának megóvása és a tömeges bevándorlás megakadályozása érdekében korlátoznák a diákvízumok számát.

  • Edupress
A Felsőoktatási Statisztikai Hivatal (HESA) szerint a brit egyetemeken és főiskolákon a hallgatók 4,9 százaléka származik valamelyik EU-tagországból, míg 10,5 százalékuk nem uniós ország állampolgára. Míg a helyi és az Európai Unióból érkező diákoktól a 2009-2010-es tanévben legfeljebb 3225 fontot, vagyis egymillió forintnak megfelelő tandíjat kérhetnek el az intézmények, addig a külföldi hallgatók esetében saját maguk dönthetnek erről az összegről. A legtöbb esetben az ő tandíjuk a tízezer fontot is eléri, így a több mint 250 ezer külföldi hallgató biztosítja az egyetemek költségvetésének jó részét.

A külügyminisztérium által szponzorált British Council vezetője, Martin Davidson szerint visszaüthet az egyetemekre, ha így próbálják megoldani pénzügyi gondjaikat. Davidson úgy véli, nem csak az oktatás színvonala csökkenhet így, de az egyetemek jó híre is veszélybe kerülhet. Véleménye szerint ugyanis hamar elterjedhet, ha egy egyetem csak a pénze miatt veszi fel a magasabb tandíjat fizető diákokat.

Az egyetemek szándékaival ütközik a brit politikusok ez ügyben tett állásfoglalása is, ugyanis a bevándorlás és ezzel együtt a külföldi diákok helyzete is fontos kérdésévé vált a brit választási kampánynak. A konzervatív párt többször is kijelentette, hogy a diákvízumok jelentik a "legnagyobb lyukat" a nemzetvédelemben. Érvelésük szerint így terroristagyanús személyek is könnyedén utazhatnak be a szigetországba, egyetemi hallgatónak álcázva magukat. Továbbá szerintük a diákvízummal sokan csupán dolgozni mennek Nagy Britanniába, kijátszva ezzel a brit hatóságokat. Ezen problémák megoldása érdekében megválasztásuk esetén erőteljesen korlátoznák a diákvízumok számát - jelentették ki.

Eközben Gordon Brown kormányfő is idén januárban szigorított a diákvízum igénylésén, azok ugrásszerű növekedését követően. Felfüggesztette a vízumkiadást Indiában, Nepálban és Bangladesben, valamint feltételként szabta többek között, hogy a jelentkezőknek magas szinten kell beszélniük angolul, az eddigi 20 óra helyett pedig csak 10 órát dolgozhatnak egy héten.

edupress
Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.