Min változtatnának a pártok a felsőoktatásban?

A Fidesz kötelezővé tenné egy tárgyból az emelt szintű érettségit az államilag finanszírozott helyekre jelentkezők esetében, az MSZP ugyanezt mindenkire kiterjesztené és megszüntetné a hallgatói létszámtól függő intézményi finanszírozást. Az MDF csökkentené az intézmények és a hallgatói helyek számát illetve tandíjat vezetne be, míg a Jobbik egyszerűen megszüntetné a bolognai rendszert és visszaállítani az egyszintű érettségit.

  • Edupress
Öt kulcskérdésben (nemzetköziesítés, bolognai rendszer, finanszírozás, tanárképzés, érettségi-felvételi rendszer) kérdezte az országos listát állító pártok felsőoktatási koncepcióját az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin

Míg a nemzetköziesítés terén az LMP és az MSZP nem tartja megvalósíthatónak az a célkitűzést, hogy a magyar felsőoktatás demográfiai okok miatt felszabaduló kapacitását jelentős számú külföldi hallgatóval töltse fel az ország, a Fidesz szerint a minőségre és a marketingre kellene koncentrálni - utóbbit akár kormányzati szinten koordinálni - az említett célok megvalósításához.

A bolognai rendszert a Jobbik megszüntetné, és visszaállítaná a duális rendszerű felsőoktatást, míg a Civil Mozgalom, a Fidesz, az MDF és az MSZP bizonyos területeken - így a tanárképzés esetében - átgondolandó tartja az osztatlan képzés visszaállítását. A Fidesz továbbá egyes osztatlan képzések esetében az osztott rendszerű oktatást is átgondolná, míg az MSZP szakmacsoportos felülvizsgálat után "elvégezné a szükséges korrekciókat". Közben az LMP nem támogatja a központi - kormányzati, politikai - beavatkozást.

A finanszírozással kapcsolatban a CM a fejkvóta helyett elhelyezkedési kvótát vezetne be, míg a Jobbik szakokat, nem hallgatókat finanszírozna. Az MDF megszűntetné a közalkalmazotti státuszt, elválasztaná az intézmények belső és külső igazgatását, illetve tandíjat vezetne be. Az MSZP a hallgató létszám helyett a felvett kreditek alapján állapítaná meg az intézményi finanszírozást.

Az érettségi-felvételi rendszerhez minden párt hozzányúlna. A Fidesz egy tárgyból kötelező emelt szintű vizsgát írna elő, első lépésben csak az államilag támogatott hallgatók körében, illetve átgondolná a természettudományi tárgyból tett kötelező vizsga előírásának lehetőségét. Az MSZP is az egy vagy két emelt szintű érettségi kötelezővé tétele mellett érvelt, ők minden hallgatóra vonatkozóan tartanák ezt bevezetendőnek. A Jobbik visszaállítaná az egyszintű érettségi rendszert és az intézményi felvételit. Az LMP is az intézmények által összeállított felvételi visszaállítását tartaná megoldásnak, míg az MDF a hallgatói státuszok jelentős csökkentését, illetve az alkalmassági felvételik terjesztését megvalósítaná meg azokon a területeken, ahol ez indokolt.

A pedagógusképzéssel kapcsolatban a pártok kivétel nélkül fontosnak tartják a pedagóguspálya vonzerejének növelését. Ezt a Fidesz kiemelt ösztöndíjjal, és az osztatlan rendszer visszaállításával, a Jobbik fizetésemeléssel, az iskolai erőszak visszaszorításával és a tanfelügyeleti rendszerrel oldaná meg. AZ LMP a mesterszakok akkreditációját vizsgálná felül, illetve a munkakörülmények és pedagógusbérek javítását tartja szükségesnek. Utóbbi kettőt az MDF is fontosnak tartja, illetve 25 százalékkal csökkentené a képző intézmények számát. Az MSZP a pedagógus továbbképzést a pedagógusképző intézmények jogává és feladatává tenné. Megvizsgálná az osztatlan képzés lehetőségét, illetve a hátrányos helyzetű iskolákba munkát vállaló tanárjelölteknek kiemelt ösztöndíjat adna tanulmányi idejük alatt. A CM a tárgyalt öt kérdésből háromra kívánt válaszolni, véleménye szerint ugyanis a nemzetköziesítés, illetve az érettségi-felvételi rendszere sokkal inkább szak-, mint pártpolitikai kérdés.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.