Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a BME különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Október 30-án, vasárnap hajnali 3 órakor vissza kell tekerni az órákat. De mi értelme az óraátállításnak? Tényleg lehet vele áramot spórolni? Itt vannak a válaszok - mert #tudnicool.
Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Emiatt minden évben más dátumra esik, de az időpont mindig ugyanaz: októberben 3 órakor vissza kell állítani, márciusban 2 órakor előre kell tekerni az órákat.
Miért jó?
A magyarázat általában az, hogy a napfényes órák magasabb száma miatt sok energiát lehet vele megtakarítani (bár eközben újabb és újabb eszközökkel, például klímákkal fogyasztunk egyre több áramot), a természetes fény mindenkinek jól jön kora este a telken, az utcán, a sportpályán, a szabadtéri munkahelyeken, sőt akár a közúti balesetek száma is csökkenhet.

A 232 éves ötlet
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, ő a világításra használt gyertyákkal spórolt volna így. Több mint száz évvel később, 1895-ben egy új-zélandi rovarkutató is előrukkolt az ötlettel, igaz, ő két órával tekerte volna előre és vissza az órákat.
1905-ben megint más elképzelés látott napvilágot: William Willett azt javasolta, hogy április négy vasárnapján húsz-húsz perccel állítsák előre az órákat, majd szeptember négy vasárnapján ugyanezt tegyék meg, csak visszafelé. Az ötlet az angliai alsóház elé került, de nem szavazták meg.
Csak egy háború kellett
A nyári időszámítást végül elsőként Németország alkalmazta 1916. április 30-ától. A rendszert átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is (és még sok más ország), de a világháború végén mindenhol visszaálltak a normál időszámításra. Legközelebb a második világháború idején alkalmazták - spórolni kellett mindennel. Mindenféle verziót használtak: Nagy-Britanniában például "dupla nyári időszámítás" volt, nyáron két órával előre kellett állítani az órákat, télen egy órával vissza.
Magyarországon 1954-57-ben vezették be a nyári és a téli időszámítás rendszerét, 1958 és 1979 között azonban szünetelt a használata, csak 1980-ban vették elő újra.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Ha a szóbeli előtti napot otthon töltené a diák, hogy rápihenjen az előtte álló feladatra, az az írásbelihez hasonlóan ugyanúgy hiányzásnak számít, amit igazolni kell.
A felmérésben résztvevő oktatók 78 százaléka szerint nőtt az intézményükben a csalás az AI-eszközök miatt, ám a saját AI-használatukról és a csalásról egészen máshogy gondolkodnak.
A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a program akár jó is lehetne, csak szakértőknek kellene végezniük.