Október 30-án, vasárnap hajnali 3 órakor vissza kell tekerni az órákat. De mi értelme az óraátállításnak? Tényleg lehet vele áramot spórolni? Itt vannak a válaszok - mert #tudnicool.
Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Emiatt minden évben más dátumra esik, de az időpont mindig ugyanaz: októberben 3 órakor vissza kell állítani, márciusban 2 órakor előre kell tekerni az órákat.
Miért jó?
A magyarázat általában az, hogy a napfényes órák magasabb száma miatt sok energiát lehet vele megtakarítani (bár eközben újabb és újabb eszközökkel, például klímákkal fogyasztunk egyre több áramot), a természetes fény mindenkinek jól jön kora este a telken, az utcán, a sportpályán, a szabadtéri munkahelyeken, sőt akár a közúti balesetek száma is csökkenhet.
A 232 éves ötlet
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, ő a világításra használt gyertyákkal spórolt volna így. Több mint száz évvel később, 1895-ben egy új-zélandi rovarkutató is előrukkolt az ötlettel, igaz, ő két órával tekerte volna előre és vissza az órákat.
1905-ben megint más elképzelés látott napvilágot: William Willett azt javasolta, hogy április négy vasárnapján húsz-húsz perccel állítsák előre az órákat, majd szeptember négy vasárnapján ugyanezt tegyék meg, csak visszafelé. Az ötlet az angliai alsóház elé került, de nem szavazták meg.
Csak egy háború kellett
A nyári időszámítást végül elsőként Németország alkalmazta 1916. április 30-ától. A rendszert átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is (és még sok más ország), de a világháború végén mindenhol visszaálltak a normál időszámításra. Legközelebb a második világháború idején alkalmazták - spórolni kellett mindennel. Mindenféle verziót használtak: Nagy-Britanniában például "dupla nyári időszámítás" volt, nyáron két órával előre kellett állítani az órákat, télen egy órával vissza.
Magyarországon 1954-57-ben vezették be a nyári és a téli időszámítás rendszerét, 1958 és 1979 között azonban szünetelt a használata, csak 1980-ban vették elő újra.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
