Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Leginkább jól képzett szakmunkásokból, sofőrökből és pénzügyi munkatársakból van hiány külföldön, de informatikusokra is egyre nagyobb szükség van.

A Manpower Group 2015-ös, globális felmérése szerint leginkább jól képzett szakmunkásokra van szükség, különösen szakácsokra, pékekre, hentesekre, gépészekre és villanyszerelőkre. Ezután az üzletkötői, mérnöki (főleg gépész-, villamos- és építőmérnök), technikusi, és gépjármű-vezetői (különösen kamionsofőr, futár és építkezési munkagép-vezető) pozíciókat tudják a legnehezebben betölteni a munkáltatók, de a menedzserek, könyvelők és pénzügyi elemzők, adminisztrátorok, informatikusok (fejlesztők és programozók, adatbázis-adminisztrátorok, IT-menedzserek), és a munkagépkezelők után is kapkodnak.
A 2014-es évhez képest a sofőrökre nőtt meg leginkább az igény, ez a foglalkozás ugyanis tavaly még csak a tizedik helyet szerezte meg, míg 2015-ben már az ötödik legkeresettebb. A munkagép-kezelő is új a listán, tavaly csupán a tizenkettedik volt.
Az ilyen jellegű pozíciók 35 százalékát jelentkező hiányában nem tudják betölteni, 34 százaléknál a szakmai kompetenciák, 22 százaléknál a tapasztalat hiányzik. Ehhez képest csupán 17 százaléknál a munkahelyi kompetenciák, az úgynevezett soft skillek - mint amilyen a csapatjátékosság vagy a kommunikációs készség - hiánya miatt nem sikerült megfelelő munkaerőt találni.
| A legnépszerűbb hazai szakképzések |
2014-ben mérlegképes könyvelő OKJ-re jelentkeztek a legtöbben, ami nem véletlen, hiszen keresett és jól fizető szakmáról van szó. A lista második helyezettje a társadalombiztosítási ügyintéző, a harmadik a bérügyintéző képzés, a közgazdaságiak mellett pedig a raktáros és a targoncavezető tanfolyam is népszerű. |
Eladók, vendéglátósok és technikusok kellenek az Uniónak
Képzett szakmunkásokból az Európai Unión belül is kevesebben kerülnek ki az oktatásból, mint amennyire a munkaerőpiacnak szüksége lenne.
Az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) oldalán uniószerte tesznek közzé álláshirdetéseket, az European Job Mobility Bulletin jelentés ezek alapján állította össze a legkeresettebb szakmák toplistáját. 2014 első negyedévében a legtöbb álláshirdetésben pénzügyi és értékesítési, vagy szálloda- és vendéglátóipari dolgozókat, bolti eladókat, háztartási alkalmazottakat, elektronikai és mérnök technikusokat, gépszerelőket, sofőröket, építészeket és mérnököket, valamint építőmunkásokat kerestek.
Az EURES oldalán valós időben is megtekinthető, melyek épp a legkeresettebb szakmák: jelen pillanatban leginkább bolti eladókat, telefonos ügyfélszolgálatosokat, ápolókat, kamion- és teherautósofőröket, szoftverfejlesztőket, értékesítőket, felszolgálókat és szakácsokat, fémmegmunkáló szerszámgépészeket, illetve képesítés nélküli ipari dolgozókat keresnek az Unióban, de a tagállami adatok is elérhetőek. Az Egyesült Királyságban telefonos ügyfélszolgálatosokból, szoftverfejlesztőkből és bolti eladókból van a legnagyobb hiány, míg Ausztriában főleg felszolgálókat, szakácsokat, bolti eladókat, és takarítókat, Németországban pedig ápolókat, eladókat, illetve a gyártásban dolgozókat keresik leginkább.
A szakképzésről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.