Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Leginkább jól képzett szakmunkásokból, sofőrökből és pénzügyi munkatársakból van hiány külföldön, de informatikusokra is egyre nagyobb szükség van.

A Manpower Group 2015-ös, globális felmérése szerint leginkább jól képzett szakmunkásokra van szükség, különösen szakácsokra, pékekre, hentesekre, gépészekre és villanyszerelőkre. Ezután az üzletkötői, mérnöki (főleg gépész-, villamos- és építőmérnök), technikusi, és gépjármű-vezetői (különösen kamionsofőr, futár és építkezési munkagép-vezető) pozíciókat tudják a legnehezebben betölteni a munkáltatók, de a menedzserek, könyvelők és pénzügyi elemzők, adminisztrátorok, informatikusok (fejlesztők és programozók, adatbázis-adminisztrátorok, IT-menedzserek), és a munkagépkezelők után is kapkodnak.
A 2014-es évhez képest a sofőrökre nőtt meg leginkább az igény, ez a foglalkozás ugyanis tavaly még csak a tizedik helyet szerezte meg, míg 2015-ben már az ötödik legkeresettebb. A munkagép-kezelő is új a listán, tavaly csupán a tizenkettedik volt.
Az ilyen jellegű pozíciók 35 százalékát jelentkező hiányában nem tudják betölteni, 34 százaléknál a szakmai kompetenciák, 22 százaléknál a tapasztalat hiányzik. Ehhez képest csupán 17 százaléknál a munkahelyi kompetenciák, az úgynevezett soft skillek - mint amilyen a csapatjátékosság vagy a kommunikációs készség - hiánya miatt nem sikerült megfelelő munkaerőt találni.
| A legnépszerűbb hazai szakképzések |
2014-ben mérlegképes könyvelő OKJ-re jelentkeztek a legtöbben, ami nem véletlen, hiszen keresett és jól fizető szakmáról van szó. A lista második helyezettje a társadalombiztosítási ügyintéző, a harmadik a bérügyintéző képzés, a közgazdaságiak mellett pedig a raktáros és a targoncavezető tanfolyam is népszerű. |
Eladók, vendéglátósok és technikusok kellenek az Uniónak
Képzett szakmunkásokból az Európai Unión belül is kevesebben kerülnek ki az oktatásból, mint amennyire a munkaerőpiacnak szüksége lenne.
Az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) oldalán uniószerte tesznek közzé álláshirdetéseket, az European Job Mobility Bulletin jelentés ezek alapján állította össze a legkeresettebb szakmák toplistáját. 2014 első negyedévében a legtöbb álláshirdetésben pénzügyi és értékesítési, vagy szálloda- és vendéglátóipari dolgozókat, bolti eladókat, háztartási alkalmazottakat, elektronikai és mérnök technikusokat, gépszerelőket, sofőröket, építészeket és mérnököket, valamint építőmunkásokat kerestek.
Az EURES oldalán valós időben is megtekinthető, melyek épp a legkeresettebb szakmák: jelen pillanatban leginkább bolti eladókat, telefonos ügyfélszolgálatosokat, ápolókat, kamion- és teherautósofőröket, szoftverfejlesztőket, értékesítőket, felszolgálókat és szakácsokat, fémmegmunkáló szerszámgépészeket, illetve képesítés nélküli ipari dolgozókat keresnek az Unióban, de a tagállami adatok is elérhetőek. Az Egyesült Királyságban telefonos ügyfélszolgálatosokból, szoftverfejlesztőkből és bolti eladókból van a legnagyobb hiány, míg Ausztriában főleg felszolgálókat, szakácsokat, bolti eladókat, és takarítókat, Németországban pedig ápolókat, eladókat, illetve a gyártásban dolgozókat keresik leginkább.
A szakképzésről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.