Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mennyit keresnek, és milyen elhelyezkedési esélyekkel indulnak a pályakezdő jogászok? Megjelent a 2013-as diplomás-pályakövetés adatait összegző tanulmány. Íme, a részletek.

A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatait (az intézményi adatokat lásd keretes írásunkban) összefoglaló tanulmány szerint a különböző egyetemeken, főiskolákon végzett, Magyarországon dolgozó jogászok átlagosan nettó 181 230 forintot keresnek havonta. Az összes tudományterület átlagát - 169 310 forint - tekintve ez nem rossz, a jogi végzettségűeket ugyanakkor megelőzik az informatikai (231 510 forint), a műszaki (195 370) és a gazdaságtudományi (193 450) diplomások. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
A 2013-as felmérés adatai szerint a jogi karokról kikerülők átlagosan 3,63 hónap alatt találnak állást - ez rövidebb, mint az összes hallgató körében mért 4,04 hónap. A jogászokat megelőzik ugyanakkor az orvos- és egészségtudományi (2,41 hónap) és az informatikai (3,19 hónap) szakon (3,73 hónap) végzett hallgatók. Mennyit ér a bölcsészdiploma? Erről itt olvashattok.
| A felmérés |
| A 2013-as diplomás-pályakövetési adatok a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mutatják: a pályakezdőknek egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az intézmények közül azoknak az adatai elérhetőek, amelyekben a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot. Ez átlagosan 16,3 százalékos volt - a felmérésben összesen 24 233-an vettek részt. |
A pálykazdők jogászok körében alacsony a munkanélküliség: a válaszadáskor mindössze a volt hallgatók 3,3 százalékának nem volt állása. Csak az orvos- és egészségtudományi karokon végzetteknél volt ennél alacsonyabb - 3,1 százalékos - az arány, míg az összes friss diplomás közül minden hatodik volt munkanélküli.
Egészen más szakterületen a végzett jogászok 7,3 százaléka helyezkedett el: a pályaelhagyók aránya csak az orvos- és egészségtudományi (4,9 százalék), illetve az informatikai (6,2 százalék) diplomások körében alacsonyabb. Az összes tudományterület átlaga 14,6 százalék.
Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben a jogászok közül helyezkednek el a legkevesebben: a pályakezdők 7,8 százalékának van olyan állása, amelyhez nem feltétel a diploma. A joghallgatókat az informatikai (10,8 százalék), illetve az orvos- és egészségtudományi (11 százalék) végzettségűek követik. A 2013-as felmérésben részt vevők körében 17,6 százalékos azoknak az aránya, akik nem felsőfokú végzettséget igénylő munkát végeznek.
| Intézményi adatok |
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogászok átlagosan havi nettó 156 760 forintot keresnek, és négy hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a friss diplomások 6,6 százaléka volt munkanélküli. Más szakterületen a végzettek 5,6, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 7,9 százalékuk helyezkedett el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzettek nettó 190 410 forintot visznek haza havonta, és 2,87 hónap alatt tudtak elhelyezkedni. A válaszadáskor munkanélküliek aránya 3,6 százalék volt. A volt hallgatók öt százalékának van olyan állása, amely nem kapcsolódik a végzettségéhez, nem diplomás munkakörben pedig 7,7 százalékuk dolgozik. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának végzett hallgatói átlagfizetése nettó 153 780 forint havonta - a friss diplomások 5,39 hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a pályakezdők 3,4 százalékának nem volt munkája, más szakterületen 5,7 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 14,5 százalékuk helyezkedett el. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzettek nettó 198 020 forintot keresnek havonta, és 3,28 hónap alatt találtak munkát. A munkanélküliek aránya a válaszadáskor 3,1 százalék, a pályaelhagyóké pedig 5,3 százalék volt. Olyan állásban, amelyhez nem feltétel a diploma, a volt hallgatók 6,7 százaléka helyezkedett el. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatói átlagosan nettó 181 980 forintot visznek haza havonta, és 3,87 hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a friss diplomások 2,4 százalékának nem volt munkája, más szakterületen 4,2 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 11,5 százalékuk helyezkedett el. A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán végzett pályakezdők átlagbére havi nettó 146 ezer forint - a friss diplomások átlagosan 2,63 hónap alatt tudtak elhelyezkedni. A válaszadáskor a volt hallgatók 10,5 százaléka volt munkanélküli, a pályaelhagyók aránya 4,9 százalék, a nem diplomás munkakörben dolgozóké pedig 4,9 százalék. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatói átlagosan nettó 167 150 forintot keresnek havonta, és 3,65 hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a pályakezdők 6,4 százaléka volt munkanélküli. Más szakterületen 7,8 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 11,8 százalékuk helyezkedett el. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.