Mennyit keresnek, és milyen elhelyezkedési esélyekkel indulnak a pályakezdő jogászok? Megjelent a 2013-as diplomás-pályakövetés adatait összegző tanulmány. Íme, a részletek.
A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatait (az intézményi adatokat lásd keretes írásunkban) összefoglaló tanulmány szerint a különböző egyetemeken, főiskolákon végzett, Magyarországon dolgozó jogászok átlagosan nettó 181 230 forintot keresnek havonta. Az összes tudományterület átlagát - 169 310 forint - tekintve ez nem rossz, a jogi végzettségűeket ugyanakkor megelőzik az informatikai (231 510 forint), a műszaki (195 370) és a gazdaságtudományi (193 450) diplomások. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
A 2013-as felmérés adatai szerint a jogi karokról kikerülők átlagosan 3,63 hónap alatt találnak állást - ez rövidebb, mint az összes hallgató körében mért 4,04 hónap. A jogászokat megelőzik ugyanakkor az orvos- és egészségtudományi (2,41 hónap) és az informatikai (3,19 hónap) szakon (3,73 hónap) végzett hallgatók. Mennyit ér a bölcsészdiploma? Erről itt olvashattok.
| A felmérés |
| A 2013-as diplomás-pályakövetési adatok a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mutatják: a pályakezdőknek egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az intézmények közül azoknak az adatai elérhetőek, amelyekben a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot. Ez átlagosan 16,3 százalékos volt - a felmérésben összesen 24 233-an vettek részt. |
A pálykazdők jogászok körében alacsony a munkanélküliség: a válaszadáskor mindössze a volt hallgatók 3,3 százalékának nem volt állása. Csak az orvos- és egészségtudományi karokon végzetteknél volt ennél alacsonyabb - 3,1 százalékos - az arány, míg az összes friss diplomás közül minden hatodik volt munkanélküli.
Egészen más szakterületen a végzett jogászok 7,3 százaléka helyezkedett el: a pályaelhagyók aránya csak az orvos- és egészségtudományi (4,9 százalék), illetve az informatikai (6,2 százalék) diplomások körében alacsonyabb. Az összes tudományterület átlaga 14,6 százalék.
Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben a jogászok közül helyezkednek el a legkevesebben: a pályakezdők 7,8 százalékának van olyan állása, amelyhez nem feltétel a diploma. A joghallgatókat az informatikai (10,8 százalék), illetve az orvos- és egészségtudományi (11 százalék) végzettségűek követik. A 2013-as felmérésben részt vevők körében 17,6 százalékos azoknak az aránya, akik nem felsőfokú végzettséget igénylő munkát végeznek.
| Intézményi adatok |
A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogászok átlagosan havi nettó 156 760 forintot keresnek, és négy hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a friss diplomások 6,6 százaléka volt munkanélküli. Más szakterületen a végzettek 5,6, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 7,9 százalékuk helyezkedett el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzettek nettó 190 410 forintot visznek haza havonta, és 2,87 hónap alatt tudtak elhelyezkedni. A válaszadáskor munkanélküliek aránya 3,6 százalék volt. A volt hallgatók öt százalékának van olyan állása, amely nem kapcsolódik a végzettségéhez, nem diplomás munkakörben pedig 7,7 százalékuk dolgozik. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának végzett hallgatói átlagfizetése nettó 153 780 forint havonta - a friss diplomások 5,39 hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a pályakezdők 3,4 százalékának nem volt munkája, más szakterületen 5,7 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 14,5 százalékuk helyezkedett el. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzettek nettó 198 020 forintot keresnek havonta, és 3,28 hónap alatt találtak munkát. A munkanélküliek aránya a válaszadáskor 3,1 százalék, a pályaelhagyóké pedig 5,3 százalék volt. Olyan állásban, amelyhez nem feltétel a diploma, a volt hallgatók 6,7 százaléka helyezkedett el. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatói átlagosan nettó 181 980 forintot visznek haza havonta, és 3,87 hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a friss diplomások 2,4 százalékának nem volt munkája, más szakterületen 4,2 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 11,5 százalékuk helyezkedett el. A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán végzett pályakezdők átlagbére havi nettó 146 ezer forint - a friss diplomások átlagosan 2,63 hónap alatt tudtak elhelyezkedni. A válaszadáskor a volt hallgatók 10,5 százaléka volt munkanélküli, a pályaelhagyók aránya 4,9 százalék, a nem diplomás munkakörben dolgozóké pedig 4,9 százalék. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt hallgatói átlagosan nettó 167 150 forintot keresnek havonta, és 3,65 hónap alatt találtak állást. A válaszadáskor a pályakezdők 6,4 százaléka volt munkanélküli. Más szakterületen 7,8 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben 11,8 százalékuk helyezkedett el. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
