Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Eddig úgy tanultatok, hogy újraolvastátok a jegyzeteiteket? Egy új kutatás szerint ezzel nem sokra mentek, de mutatunk pár módot a hatásosabb tanulásra.

Henry Roediger és Mark McDaniel, a St. Louis-i Washington Egyetem két pszichológusa azt állapította meg kutatása során, hogy a legtöbb diák nem hatékony módszerrel tanul. Legfrissebb eredményeiket Peter Brown íróval közösen szerzett könyvükben, aMake It Stick: The Science of Successful Learning-ben adták közre. Mint kiderült, a legtöbb diák főként a könyvei és a jegyzetei újraolvasása útján próbál tanulni. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ez egy rossz hatásfokú módszer – írja az Eszmetár. McDaniel hat pontban összefoglalta a sikeresebb tanulási módokat. Még több tanulási tippet, segítséget itt találtok.
Felejtsétek el a puszta újraolvasást
A legtöbb diák egyszerűen csak újraolvassa az olvasmányokat és a jegyzeteit. A kutatási eredmények azonban egyértelműen jelzik, hogy ez a fajta puszta ismétlés csak nagyon kevéssé segíti elő a tanulást és a maradandó emlékképződést. Amikor az ember először olvas el valamit, nagyon sok mindent megért és leszűr belőle. Amikor azonban újraolvassa ugyanazt a szöveget, azt már végig az „igen, igen, ezt már tudom” érzésével teszi. Másodjára tehát már nem dolgozza fel mélységeiben az anyagot, és nem is hámoz ki belőle még több részletet.
Faggassátok ki magatokat
Lényegesen jobb módszer a puszta újraolvasás helyett, ha elolvassátok az anyagot egyszer, aztán arra vonatkozó kérdéseket tesztek fel magatoknak. Használhatjátok erre a célra a tankönyvek saját kérdéseit éppúgy, ahogyan megfogalmazhattok saját kérdéseket is. A tanulást és az emlékképződést ugyanis a leginkább az információ újbóli lekérdezése, előhívása segíti elő.
Kössétek össze az új tudást a már meglévőve
Hasznos stratégia az is, ha úgy olvassátok újra az anyagot, hogy folyamatosan kapcsolatokat kerestek a leírtak és a már meglévő ismereteitek között. Ez is – a régi és az új tudás összekapcsolása – nagyban fokozza a tanulás hatékonyságát.
Rajzoljátok le az információt
Jó stratégia az is, ha diagramokat, modelleket vagy folyamatábrákat készítetek. Általánosabban fogalmazva, minden aktív tanulási módszer – melynek során ti magatok teszitek érthetővé az anyagot saját magatok számára – nagyon sokat segít a tanultak tényleges rögzítésében.
Használjatok tanulókártyákat
Szintén egy jó, aktív módszer például a tanulókártyák használata is. Fontos azonban, hogy azokat se vegyétek ki a pakliból, amelyekre egyszer már tudtátok a választ.
Felejtsétek el az utolsó pillanatot
Nagyon sok diák halasztja mindig az utolsó pillanatra a tanulást és próbálja aztán a vizsga előtti utolsó estén magába zsúfolni a teljes anyagot. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ez nem segíti elő az információ hosszú távú megjegyzését. A másnapi vizsgán még éppen átvergődhetitek magatokat így, de a félév végére már nem sok marad majd belőle, a következő évre pedig, amikor szükségetek lenne rá a következő kurzushoz, már egyáltalán semmire sem fogtok emlékezni belőle.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.