A nappali tagozatos hallgatók ötöde biztos abban, hogy tanulmányi befejezése után külföldön fog munkát vállalni...
A nappali tagozatos hallgatók ötöde biztos abban, hogy tanulmányi befejezése után külföldön fog munkát vállalni, további 28 százalékuk pedig valószínűnek tartja a költözést. Jóval kevesebben vannak azok, akik itthon maradnának: a hallgatók kevesebb mint 10 százaléka biztos benne, hogy nem megy külföldre - derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport reprezentatív kutatásából, amely 1300 hallgató válaszait összesítette.
Ezek a hallgatók vállalnának munkát külföldön
A legtöbben a gazdaságtudományi, egészségügyi és orvosi képzéseken tanulók közül terveznek külföldi munkavállalást. Legkisebb arányban a pedagógiai, agrár-, jogi, természet- és társadalomtudományi szakok hallgatói próbálnának szerencsét egy másik országban. Mennyit keresnek, hány hónap alatt találnak állást, mekkora arányban mennek külföldre a különböző szakok friss diplomásai? Összefoglalónkat itt találjátok.
A magukat vallásosnak tartó hallgatók körében mindössze 14 százalék azoknak az aránya, akik külföldön szeretnének elhelyezkedni, míg a magukat ateistának vallók körében 30 százalék ez az arány. A kutatók a pártpreferenciát és a diplomázás utáni terveket is összevetették: az eredmények alapján a Fidesz-KDNP támogatói szeretnének a legkévésbé külföldön munkát vállalni, míg az LMP támogatói nyitottak a külföldi munkavállalásra. Anyagi helyzetüket is a Fidesz-KDNP támogatói tartják a legkedvezőbbnek, és ők érzik a legjobbnak magyarországi elhelyezkedési esélyeiket is.
A Jobbik szavazói megosztottak: körükben azoknak az aránya, akik másik országban szeretnének dolgozni, átlagos, míg azoké, akik biztosan Magyarországon maradnak, átlagon felüli.
A kutatásban részt vevők 7 százaléka mondta, hogy biztosan külföldön telepszik le, a hallgatók további 25 százaléka valószínűnek tartja ezt. A válaszadók fele azonban itthon maradna: 8 százalékuk biztos benne, 42 százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy Magyarországon fog élni.
Kevesen jutnak ki más ország egyetemeire, főiskoláira
A jelenleg egyetemre, főiskolára járó fiatalok alig 15 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön: 5 százalékuk egy szemesztert, 7 százalékuk 1 és 6 hónap közötti, míg 4 százalékuk legfeljebb 1 hónapos időszakot töltött külföldi egyetemen vagy főiskolán.
A képzés szintjével egyenes arányban nő a külföldi tanulmányokat folytatók aránya: alapképzésen a hallgatók mindössze 12 százaléka, mesterképzésen 26 százaléka, doktori képzésen 36 százaléka tanult már külföldön. A külföldi tanulás összefügg a társadalmi előnyökkel, hátrányokkal és a lakóhellyel: azok, akik nagyvárosban élnek, és apjuk/nevelőapjuk magasabb végzettségű, nagyobb eséllyel folytatnak tanulmányokat egy másik országban.
A hallgatók 44 százaléka tervezi, hogy egy időre külföldre megy tanulni: a Budapesten élők körében az arányuk 57, a vidéken élők körében 37 százalék.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
