szerző:
Eduline

Már nemcsak a betanított munkások, de a diplomások állásait is fenyegeti az automatizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia. Felértékelődhetnek viszont a morális kérdésekkel foglalkozó szakmák, miután óriási kockázatot jelent, hogy akik hatalmat adnak a gépeknek, azok azt megfelelő tudatossággal teszik-e. A Campus Plusz 2017 cikke.

„Egy robot írhat regényt? Vagy képes rá, hogy mesterművet alkosson egy darab vászonra?” – kérdezi a főhőst alakító Will Smith a 2004-es Én, a robot című filmben. A robot visszakérdez: „És maga?” A film alkotói ezzel azt akarták sugallni, hogy az emberek jelentős többsége sem képes ilyesmire – írja Martin Ford amerikai jövőkutató a Robotok kora című könyvében. Ha azonban most, alig több mint tíz évvel a film bemutatása után tenné fel ugyanezeket a kérdéseket Will Smith, a válasz egyértelmű „igen” lenne. Azóta készült már szimfonikus zenemű is, amelyet teljes mértékben egy zenei beállítottságú algoritmust futtató számítógépcsoport komponált, de kreáltak már olyan szoftvert is, amely fényképen látott emberek érzelmeit beazonosítva absztrakt portrét készít.

©

Persze elsősorban nem a művészeknek kell tartaniuk a számítógépes algoritmusok és a robotika térhódításától, de az kétségtelen, hogy ha a számítógépek tudnak zenét írni, akkor például arra is képesek lehetnek, hogy új jogi stratégiát dolgozzanak ki, sőt új oldalról közelítsenek meg egy-egy menedzsmentproblémát – mutat rá Ford. Szerinte az automatizálás veszélye elsősorban azokat a tevékenységeket veszélyezteti, amelyek a leginkább rutin- vagy szabványszerűek – de a határok egyre inkább kitolódnak.

Sorra tűnhetnek el a szakmák

A jelenleg ismert szakmák 40 százaléka eltűnhet 2025-2030-ra. „Ehhez a kihíváshoz jellemzően kétféle módon állnak az országok vagy éppen vállalatok vezetői” – mutat rá Frankó-Csuba Dea, a Spark Institute vezetője. Ez egyik stratégia, hogy megpróbálják megállítani, vagy legalábbis lassítani a folyamatot. Erre jó példa, hogy több országból kitiltották az Uber fuvarmegosztó szolgáltatást, amely a hagyományos taxisok állásait tizedelte. Az állami beavatkozást az Uber esetében ugyanakkor a munkahelyek védelme mellett az adóbevételek körüli problémák is hajtották.  A másik stratégia az, hogy előremenekülnek a döntéshozók, megpróbálnak a technológia által generált változások élére állni, és keresik a megoldásokat a jövő égető kihívásaira. Ez utóbbi stratégia tűnik hosszú távon fenntarthatóbbnak, mert az nem is kérdés, hogy a fejlődés megállíthatatlan – szögezi le a szakértő.

A bölcsészek lesznek bajban, ha a jövőben robotok végzik majd a legtöbb munkát

Ha a robotok veszik át a fő munkaerő szerepét, kinek lesz nehezebb: a gyerekét útjára bocsátó szülőnek vagy a munkaerőhiánnyal küzdő cégvezetőnek? 10-20 év múlva emberek milliói kerülnek utcára, mert a robotok elveszik a munkájukat - írja a hvg.hu a Business Extra közreműködésével.

Az Uber megjelenésével első körben a hagyományos taxisok jártak rosszul – hacsak nem szegődtek el Uber-sofőrnek –, hiszen az alteratív szolgáltatónál lényegében bárki sofőr lehet. Az önvezető autók elterjedése viszont az ő munkahelyüknek is véget vethet. Sőt nemcsak személyautó-sofőrökre, de hamarosan kamionsofőrökre sem lesz szükség, márpedig az Egyesült Államokban szinte ez volt az utolsó, középosztálybeli fizetést garantáló szakma. Ma nagyjából 4,5 millióan élnek teherfuvarozából az USA-ban, vagyis ennyi család megélhetése kerülhet veszélybe. Ráadásul a kamionosok kiszolgálása további millióknak ad munkát: a logisztikai útvonalakra épült motelek, kávézók és üzletek tulajdonosainak és alkalmazottainak. Ha a kiszolgáló ágazatokat is számba vesszük, az önvezető teherautók elterjedésével, csak az USA-ban 8-9 millió ember állása szűnik meg. „A helyzet Európában és a világ többi pontján is hasonló, és ez csak egy technológia a sok közül, amelyek a munka fogalmát alapvetően változtatják meg” – mondja Frankó-Csuba Dea, aki szerint a tömeges állástalanná válás romboló hatása azonnal megjelenik a gazdaságban, vagyis már ma azon kell dolgozunk, hogy értelmezhető munkavállalási alternatívát adjunk az eltűnő szakmákból a munkaerőpiacra kerülő embereknek.

Arccal a jövő felé?

Erre a jövőre készülnek a világ azon államai, ahol már most a feltétel nélküli alapjövedelem (universal basic income) bevezetésének  lehetőségeit vizsgálják. Persze ilyen gesztust csak azok az országok tudnak tenni az állampolgáraiknak, ahol a sikeres – jellemzően technológiai –  cégek nagy koncentrációban fordulnak elő. Nem véletlen, hogy számos ország helyezte első és legfontosabb stratégiai helyre a tehetséges szakemberek, tudósok, ígéretes startupok bevonzását. Óriási a verseny az elit elmékért és cégekért a világban. Észtországban például bárki lehet néhány kattintás után e-állampolgár és alapíthat céget, akár állami támogatással. De az sem véletlen, hogy Emmanual Macron, Franciaország elnöke a beiktatását követően szinte első lépésként az ígéretes tudósok és vállalkozások megnyerésén kezdett el dolgozni.

Ezek a jövő szakmái, fogadjunk, hogy sokról még nem is hallottatok

Akár már a közeljövőben is szükség lehet olyan szakemberekre, akikkel eddig még nem is találkoztatok, pedig komoly feladatuk van a világ rugóinak mozgatásában. Összegyűjtöttünk nektek párat ezek közül. Vannak olyan szakmák, amelyeknél mindenkinek egyértelmű, hogy mit kell csinálni, hol kell csinálni, és mit kell tanulni.

A tehetséges szakemberek és sikeres vállalkozások bevonzása mellett az oktatás is kiemelt szerepet kap. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy az eltűnőben levő szakmákból az új szakmák irányába tereljük a munkavállalókat. Már ma is látszik, hogy az új szakmák hatalmas szakemberhiánnyal küzdenek mindenhol a világban, a régi szakmák művelői pedig sokszor hiába küzdenek akár egy, az intellektuális képességeikhez és tapasztalataikhoz mérten méltánytalanul kis feladatért is” – tette hozzá Frankó Csuba Dea.

Könyvelők, jogászok, orvosok

Magyarországon az utóbbi években mintegy 40 ezerre bővül a szolgáltatóközpontok munkavállalói létszáma – mutat rá a szakértő. Kérdés, hogy meddig lesz szükség ezekre a munkatársakra, miután egyre több ügyfélszolgálati feladatot látnak el robotok, chatbotok, beszélőprogramok. „Hamarosan eljöhet az a nap, amikor a call centerekből eltűnnek a kollégák, és csak olyan bonyolult feladatokra alkalmaznak humán támogatást, amelyekhez emberi érzékenység szükséges” – mondja Frankó-Csuba Dea. A könyvelők jövőjét a digitális korban az algoritmusok áshatják alá: ha bizonylatok digitális rögzítését megoldják a robotok, legfeljebb pár kontrollerre lesz szükség. Elveszítheti Magyarország az Európa összeszerelő-műhelye címet is: a cégeknek érdemes lesz például saját országaikban tartaniuk a gyáraikat, ha a robotok miatt már nem lesz szempont az alacsony bérszínvonal.

©

Ami a szellemi foglalkozásokat illeti: az orvosok munkája is nagy mértékben automatizálódik. Bizonyos betegségeket a mesterséges intelligencia már ma is jobban diagnosztizál, mint az ember, és az is megoldató, hogy a leleteket ne orvosok értékeljék ki, hanem tanulni képes rendszerek. „Nem mindegy, hogy egy orvos tapasztalata, vagy sok millió beteg egészségügyi adatának összehasonlító vizsgálata alapján készül el egy diagnózis. A pontosabb diagnosztikának köszönhetően jobb eséllyel fogjuk tudni megelőzni a betegségeket” – véli Frankó-Csuba Dea, hozzátéve, hogy a gyógyítás folyamata is átalakul. „Reális jövőkép például, hogy nem a háziorvos fogja megállapítani, hogy piros a torkunk, hanem mobiltelefonos applikációval magunk is diagnosztizálhatjuk a kórt, sőt az app receptet is írhat az enyhébb betegségekre” – említ egy példát a szakember. Hasonló jövő várhat az ügyvédekre is. Miért lenne szükség például ügyvédre egy adásvételi szerződés megírásához? Ha szerződéseket robotok írják (erre már ma is létezik jól működő algoritmus), legfeljebb csak a hitelesítéshez kell majd jogvégzett szakember. 

Az építőiparban a 3D nyomtató megjelenése vehet el munkahelyeket, és a hivatalnokok jelentős része is feleslegessé válik a digitalizálással. Középtávon a rendszergazdák is félthetik az állásukat, s az adatelemzők feladatainak egy részét is átvehetik a gépek. „A szakmai tudás mellett mind fontosabbá válnak a készségek. Nem árt fejleszteni például a gyors tanulási és alkalmazkodóképességet, hogy könnyen át tudjunk nyergelni egy új szakmára” – tanácsolja a Spark Institute vezetője.

Mindeközben felértékelődnek a morális kérdésekkel foglalkozó szakmák, miután a big data hatalmas kitettséget jelent a kormányzatoknak, a cégeknek és a magánembereknek egyaránt. Óriási kockázatot jelent ugyanis, hogy akik intelligenciát és ezen keresztül hatalmat adnak a gépeknek, azok azt megfelelő tudatossággal és szándékkal teszik-e. A szakmák egy részének eltűnésével az embereknek rengeteg ideje szabadul fel. „Valamit pedig kezdeni kell ezzel az extra idővel, nehogy rombolásba forduljanak a lekötetlen energiák, s köldöknéző, frusztrált tömegek képződjenek” – hívja fel a figyelmet Frankó-Csuba Dea, hozzátéve: így fontossá válnak az önfejlesztő, önkifejező szakmák és a művészet – fűzi hozzá.

G. Tóth Ilda

A cikk a Campus Plusz 2017 kiadványban jelent meg