Duális szakképzés, tanulószerződés, tanműhely. Ismeretlen kifejezések? Pedig ezek határozzák meg az új szakképzési rendszert. Hogyan működnek együtt az iskolák és a cégek Németországban, és mi a helyzet itthon? Kérdések és válaszok a duális szakképzésről.
Mi az a duális szakképzés?
A diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást a cégek végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások a hét egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik - ez a duális szakképzés lényege. A rendszer előnye, hogy a tanulók még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek.
Persze a cégeknek is megéri beszállni a duális képzésbe, mert "élesben" is bevethetik a diákokat, és maguk képezhetik ki a szakember-utánpótlást - ez utóbbi fontos szempont, a cégvezetők ugyanis évek óta arra panaszkodnak, hogy sok iskolából hiányos tudású pályakezdők kerülnek ki. Igaz, mindez sok pénzbe kerül.
Máshol is működik ilyen rendszer?
Duális szakképzési rendszer működik például Németországban, ahol a képzés 2-3,5 évig tart, a diákok a külső képzőhelyen heti három-négy napot töltenek. A rendszernek fontos szerepe volt az iskolai lemorzsolódók munkaerő-piaci integrálásában: az iskolaelhagyók 60 százaléka lépett be a duális rendszerbe.
Itthon is ebben bíznak, a lemorzsolódás ugyanis ijesztő mértékű: egyes felmérések szerint a szakiskolások harminc-negyven százaléka hagyja félbe tanulmányait, és később sem szerez szakmai végzettséget.
Akkor miért kritizálják?
Mert bár az alapötlet jó, a megvalósítás itthon egyelőre biceg. Míg a szakképzési rendszer átalakításában mintaként szolgáló Németországban a cégek egyötöde működtet tanműhelyt, addig Magyarországon csupán öt százalékuk, ez pedig kevés - a diákok többsége így alighanem továbbra is az iskolai tanműhelyekben szerez majd gyakorlatot.
A kritikusok szerint a magyar vállalkozások nagy részének esélye sincs arra, hogy jól felszerelt tanműhelyeket hozzon létre, a kis- és középvállalkozók többsége kifejezetten ódzkodik a plusz kiadásoktól, így nem lesz könnyű meghozni a kedvüket a diákok gyakorlati oktatásához - ezért hiba az egész rendszert erre építeni. Igaz, nemrég a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy 2014 és 2020 között 50 milliárd forint jut uniós forrásból a duális szakképzés erősítésére.
A tanárok többségét a közismereti óraszámok visszavágása és a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása is sokkolta. Újdonság, hogy a szakiskolai képzés négy- helyett hároméves, és hogy a tanulóknak mindössze tizenkét közismereti órájuk van hetente. Abból öt testnevelés, kettő idegen nyelv, mindössze heti öt óra jut a matekra, a magyarra, a természettudományra, a történelemre. A szakiskolásoknak informatikaórájuk például egyáltalán nincs.
Ha Németországban is működik, itthon is fog, nem?
Nagy különbség, hogy Németországban a legtöbb diák kilenc vagy tíz évig jár iskolába, mielőtt belépne a duális szakképzésbe. Itthon viszont tizennégy-tizenöt éves diákok ülnek be az iskolapadba, többségük pedig komoly tudásbeli hiányosságokkal érkezik.
Van olyan cég, ahol már most működik a rendszer?
Igen, számos ilyen cég van, leggyakrabban az Audit szokták emlegetni, ha duális képzésről van szó. Az Audi győri gyárában tizenhárom szakma tanulói dolgozhatnak, évente 250 diák vesz részt a programban, több szakirányra pedig már most három-négyszeres a túljelentkezés. Egy másik példa: a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. miskolci gyárában az idén huszonnégy diák kezdte meg a duális képzést. Nemcsak a szakiskolai, hanem az egyetemi-főiskolai képzésben is terjed a duális rendszer: erről itt olvashattok.
Ők tanulószerződést kötnek?
Igen, a gyakorlati képzésnek ugyanis két része van: a folyamatos, szorgalmi időszakban folyó gyakorlat, illetve a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat. Annak a diáknak, aki mindkettőt külső szervezetnél végzi, tanulószerződést kell kötnie.
A tanulószerződést augusztus 15-ig kell megkötni (egy alkalommal, az első évfolyamon), ha ez nem történik meg, a gyakorlati képzést a szakképző iskola szervezi meg. Azokról a szervezetekről, amelyek gyakorlati képzést folytathatnak, nyilvántartást vezetnek. Fontos: a kilencedik évfolyamon a gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - csak a szakképző iskolában vagy a külső szervezet tanműhelyében lehet megszervezni.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
