Nincs túltermelés bölcsészekből, nem csak a gyorséttermekben helyezkedhetnek el, és az sem igaz, hogy jelentős részük munkanélküli.
Tényleg túlképzés van Magyarországon bölcsészekből? Köllő János közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatási igazgatója az Indexen bebizonyította, hogy a bölcsészek és mérnökök körében majdnem pont ugyanakkora a dolgozók aránya.
A dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként. „Hamisnak tűnik tehát a közvélekedés, hogy túltermelés van bölcsészekből” - írja Köllő.
Orbán Viktor miniszterelnök még 2012-ben mondta azt, hogy "a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak", valamint a „himihumi képzések” kiirtását ígérte. Az Indexen megjelent elemzés azonban világosan rámutat: a bölcsészeknek éppannyi esélyük van jó álláshoz jutni, mint a mérnököknek.
Nemcsak mekiben dolgozhatnak bölcsészek
A bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik. Nemekre lebontva változik a kép: a bölcsészvégzettségű nők a mérnökszakos nőknél nem kisebb, hanem nagyobb, a két területet képviselő férfiak pedig majdnem pontosan megegyező arányban dolgoznak. A két nemet együtt tekintve csak azért látunk kis különbséget a mérnökök javára, mert közöttük sokkal több a férfi. Részletes cikkünket a témában itt olvashatjátok.
A nem dolgozók arányában sincs nagy különbség, sőt Köllő János szerint a diplomás foglalkozásban vagy vezetőként dolgozók aránya a bölcsészek és a mérnökök körében ugyanakkora, 71-71 százalék.
Pontosan egyforma, 15-15 százalékos arányban végeznek felsőfokú végzettséget nem feltétlenül igénylő technikusi vagy asszisztensi munkát. A bölcsészek közül többen dolgoznak irodai alkalmazottként, az elemzés szerint a mérnökök közül viszont többen végeznek szak- vagy segédmunkát.
Kevesebbet keresnek a bölcsészek, de több előnyük is van
A mérnökök a bölcsészeknél 25 százalékkal jobban keresnek, de a bölcsészeknek szóló álláshirdetések gyakran más előnyöket ígérnek, például kötetlen munkaidőt és nyári szünetet. Az átlagkeresetekről szóló cikkünket itt találjátok.
"A bölcsészek foglalkoztatási problémáiról szóló nézetek többnyire ipari nagyvállalatoktól, az őket képviselő kamaráktól vagy az őket kiszolgáló fejvadászoktól származnak. Valószínű, hogy az ipari nagyvállalatoknak tényleg jobban kell a mérnök, de a gazdaságnak más területei is vannak. Az oktatás, a média, a kultúra és a szórakoztatóipar ugyanúgy keresletet szolgál ki, és rengeteg bölcsészvégzettségűnek nyújt tisztes megélhetést" – zárta elemzését Köllő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
