Nincs túltermelés bölcsészekből, nem csak a gyorséttermekben helyezkedhetnek el, és az sem igaz, hogy jelentős részük munkanélküli.
Tényleg túlképzés van Magyarországon bölcsészekből? Köllő János közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatási igazgatója az Indexen bebizonyította, hogy a bölcsészek és mérnökök körében majdnem pont ugyanakkora a dolgozók aránya.
A dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként. „Hamisnak tűnik tehát a közvélekedés, hogy túltermelés van bölcsészekből” - írja Köllő.
Orbán Viktor miniszterelnök még 2012-ben mondta azt, hogy "a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak", valamint a „himihumi képzések” kiirtását ígérte. Az Indexen megjelent elemzés azonban világosan rámutat: a bölcsészeknek éppannyi esélyük van jó álláshoz jutni, mint a mérnököknek.
Nemcsak mekiben dolgozhatnak bölcsészek
A bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik. Nemekre lebontva változik a kép: a bölcsészvégzettségű nők a mérnökszakos nőknél nem kisebb, hanem nagyobb, a két területet képviselő férfiak pedig majdnem pontosan megegyező arányban dolgoznak. A két nemet együtt tekintve csak azért látunk kis különbséget a mérnökök javára, mert közöttük sokkal több a férfi. Részletes cikkünket a témában itt olvashatjátok.
A nem dolgozók arányában sincs nagy különbség, sőt Köllő János szerint a diplomás foglalkozásban vagy vezetőként dolgozók aránya a bölcsészek és a mérnökök körében ugyanakkora, 71-71 százalék.
Pontosan egyforma, 15-15 százalékos arányban végeznek felsőfokú végzettséget nem feltétlenül igénylő technikusi vagy asszisztensi munkát. A bölcsészek közül többen dolgoznak irodai alkalmazottként, az elemzés szerint a mérnökök közül viszont többen végeznek szak- vagy segédmunkát.
Kevesebbet keresnek a bölcsészek, de több előnyük is van
A mérnökök a bölcsészeknél 25 százalékkal jobban keresnek, de a bölcsészeknek szóló álláshirdetések gyakran más előnyöket ígérnek, például kötetlen munkaidőt és nyári szünetet. Az átlagkeresetekről szóló cikkünket itt találjátok.
"A bölcsészek foglalkoztatási problémáiról szóló nézetek többnyire ipari nagyvállalatoktól, az őket képviselő kamaráktól vagy az őket kiszolgáló fejvadászoktól származnak. Valószínű, hogy az ipari nagyvállalatoknak tényleg jobban kell a mérnök, de a gazdaságnak más területei is vannak. Az oktatás, a média, a kultúra és a szórakoztatóipar ugyanúgy keresletet szolgál ki, és rengeteg bölcsészvégzettségűnek nyújt tisztes megélhetést" – zárta elemzését Köllő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
