Hány hamburgert kell sütni ahhoz, hogy ki tudjátok fizetni az albérletet?
Egy friss kutatásból kiderül: a legkevesebbet a bécsi egyetemistáknak, a legtöbbet pedig a budapesti diákoknak kell gyorsétteremben dolgozniuk, hogy ki tudják fizetni egy egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját.
Amikor egyetemről vagy főiskoláról beszélünk, akkor ahogy a tanulmányok, úgy a költségek is felsőbb szintre lépnek. A tandíj kifizetése és a megélhetés biztosítása mellett a lakhatásra is gondolni kell, hiszen sokan nem a lakóhelyükhöz legközelebb eső felsőoktatási intézményben tanulnak tovább. A budapesti albérletárak elmúlt években tapasztalt, robbanásszerű emelkedése ismét ráirányította a figyelmet a továbbtanulás anyagi terheire. A költségek fedezéséből ma már nem csak a szülők, de maguk a diákok is kiveszik részüket. Legtöbben diákmunkát vállalva biztosítják a tanulás – és a szülői segítség – melletti megélhetésüket.
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatás összehasonlította Budapest és a környező országok fővárosainak albérletárait, és kiszámolta, hogy a legtipikusabb diákmunkával, a gyorséttermi munkával, hány órát kell dolgoznia egy egyetemistának ahhoz, hogy fedezni tudja albérleti díját.
A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, egyszobás, 1-4. emeleti, bútorozott garzonlakások árait hasonlították össze Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben. A legdrágább kiadó ingatlanok Bécsben találhatók, átlagosan havi 282 ezer forintot kell értük fizetni. Ezt követi Prága (236 ezer Ft), Budapest (170 ezer Ft), Varsó (157 500 Ft), Pozsony (153 ezer Ft), és végül Bukarest (113 ezer Ft). Fontos azonban kiemelni, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak között Bécsben, Prágában, és immáron Budapesten figyelhető meg.
A magyar fővárosban például jellemzően 80 ezer és 320 ezer forint között mozognak az árak. Mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszútávú külföldi bérlők (főleg külföldi egyetemi hallgatók) magas száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb és fizetőképesebb a kereslet, ami megemeli az átlagárakat.
A kutatás abból indult ki, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott városban. A felmérésből kiderült, az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót.
A legtöbbet ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának, 179 munkaórát. Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót. Habár sok esetben az egyetemisták a költségek csökkentése miatt többen bérelnek többszobás lakásokat, és így nekik kevesebbet is kell dolgozniuk a lakbérért, a fenti adatok jó összehasonlítási alapot adnak. Egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgoznia az albérletért, mint egy bécsi egyetemi hallgatónak.
A kutatásban a helyi gyorséttermi munkabért vették alapul. A különböző országokban ezek a munkabérek, mint az albérletárak is, eltérők, a helyi gazdasági tényezők befolyásolják, így jó viszonyítási alapot adnak az összehasonlításhoz.
