Hány hamburgert kell sütni ahhoz, hogy ki tudjátok fizetni az albérletet?
Egy friss kutatásból kiderül: a legkevesebbet a bécsi egyetemistáknak, a legtöbbet pedig a budapesti diákoknak kell gyorsétteremben dolgozniuk, hogy ki tudják fizetni egy egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját.
Eduline
AFP / Toshifumi Kita
Amikor egyetemről vagy főiskoláról beszélünk, akkor ahogy a tanulmányok, úgy a költségek is felsőbb szintre lépnek. A tandíj kifizetése és a megélhetés biztosítása mellett a lakhatásra is gondolni kell, hiszen sokan nem a lakóhelyükhöz legközelebb eső felsőoktatási intézményben tanulnak tovább. A budapesti albérletárak elmúlt években tapasztalt, robbanásszerű emelkedése ismét ráirányította a figyelmet a továbbtanulás anyagi terheire. A költségek fedezéséből ma már nem csak a szülők, de maguk a diákok is kiveszik részüket. Legtöbben diákmunkát vállalva biztosítják a tanulás – és a szülői segítség – melletti megélhetésüket.
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatás összehasonlította Budapest és a környező országok fővárosainak albérletárait, és kiszámolta, hogy a legtipikusabb diákmunkával, a gyorséttermi munkával, hány órát kell dolgoznia egy egyetemistának ahhoz, hogy fedezni tudja albérleti díját.
A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, egyszobás, 1-4. emeleti, bútorozott garzonlakások áraithasonlították össze Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben. A legdrágább kiadó ingatlanok Bécsben találhatók, átlagosan havi 282 ezer forintotkell értük fizetni. Ezt követi Prága (236 ezer Ft), Budapest (170 ezer Ft), Varsó (157 500 Ft), Pozsony (153 ezer Ft), és végül Bukarest (113 ezer Ft). Fontos azonban kiemelni, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak között Bécsben, Prágában, és immáron Budapesten figyelhető meg.
A magyar fővárosban például jellemzően 80 ezer és 320 ezer forint között mozognak az árak. Mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszútávú külföldi bérlők (főleg külföldi egyetemi hallgatók) magas száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb és fizetőképesebb a kereslet, ami megemeli az átlagárakat.
pixabay
A kutatás abból indult ki, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott városban. A felmérésből kiderült, az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót.
A legtöbbet ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának, 179 munkaórát. Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót. Habár sok esetben az egyetemisták a költségek csökkentése miatt többen bérelnek többszobás lakásokat, és így nekik kevesebbet is kell dolgozniuk a lakbérért, a fenti adatok jó összehasonlítási alapot adnak. Egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgoznia az albérletért, mint egy bécsi egyetemi hallgatónak.
Miután kiderült, kik kerültek be kollégiumba és kik nem, elindult a második roham az albérletekért. Közeleg a tanévkezdet, augusztus utolsó hetében pedig az utolsó roham is elindul az albérletekért az egyetemisták körében, amely jellemzően az oktatás megkezdéséig tart majd. Ekkor hirdetik ki ugyanis, hogy kinek jutott, és kinek nem jutott kollégiumi férőhely - ez utóbbiról Balogh László beszélt az atv.hu-nak.
A kutatásban a helyi gyorséttermi munkabért vették alapul. A különböző országokban ezek a munkabérek, mint az albérletárak is, eltérők, a helyi gazdasági tényezők befolyásolják, így jó viszonyítási alapot adnak az összehasonlításhoz.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
