Évtizedes szisztematikus kutatómunka, a kutatók és amatőr ásványgyűjtők közötti jó együttműködés eredménye, hogy Magyarországon is vannak új felfedezések, és az egész világon rudabányait néven ismerik meg a most bejegyzett új ásványt - emelte ki Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének vezetője vasárnap az MTI-nek
A miskolci Herman Ottó Múzeum előző nap tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadta el a rudabányaitot. Fehér Béla, az intézmény ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.
Weiszburg Tamás azt mondta, korábban azt tartották Magyarországról, hogy ásványokban szegény ország. A nagy bányaterületek is a történelmi Magyarország területén voltak. Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudomány és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több új ásványt is bejegyeztek Magyarországról. A legutóbbi ilyen a rudabányait.
Ennek felfedezése - mint kifejtette - hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványgyűjtő egy szokatlan leletre bukkant az egykori vasércbánya Adolf bányarészében. A leletet azután a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem szakemberei határozták meg évekig tartó kutatással. A közös munka eredménye az egész világra nézve új ásványfaj felfedezése lett - emelte ki az ELTE tanszékvezetője. A tanszékvezető szólt arról, hogy évente 20-30 új ásványfaj kerül elő a világon.
Az ásvány természetes kristályos vegyület. Pontosan meg kell határozni kémiai összetételét, kristályszerkezetét, s ha a jelenleg ismert mintegy ötezer ásványfaj egyikével sem egyezik meg, akkor jegyzik be új ásványként. Az eljárás hosszú folyamat. Magyarország - az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat révén - tagja az Ásványtani Világszövetségnek. A harminc ország képviselőiből álló testület szavaz arról, hogy elismerik-e az új ásványt. Az elnevezés joga azt illeti meg, aki megtalálta és leírta az új ásványt, így volt ez a Rudabányán előkerült rudabányait esetében is.
Weiszburg Tamás szerint önmagában a felfedezés és az, hogy innentől az egész világ rudabányait néven ismeri meg az új ásványt, nagy dolognak számít. Az, hogy mire lehet hasznos, használható egy új ásvány, a későbbi kutatásokon múlik, lehet, hogy csak évek, évtizedek múlva derül ki - tette hozzá.
Az ELTE tanszékvezetője szerint sok felfedezetlen ásvány lehet még a világon, köztük Magyarországon is. Szinte bármelyik hegységben van arra esély, hogy ott előkerül valami. Ha szisztematikusan keresik, jó szemű, hozzáértő emberek, még nagyobb az esély, hogy találnak is valamit - fogalmazott Weiszburg Tamás.Egészen furcsa dolgot fedeztek fel egyetemi kutatók
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
