Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Évtizedes szisztematikus kutatómunka, a kutatók és amatőr ásványgyűjtők közötti jó együttműködés eredménye, hogy Magyarországon is vannak új felfedezések, és az egész világon rudabányait néven ismerik meg a most bejegyzett új ásványt - emelte ki Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének vezetője vasárnap az MTI-nek

A miskolci Herman Ottó Múzeum előző nap tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadta el a rudabányaitot. Fehér Béla, az intézmény ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.
Weiszburg Tamás azt mondta, korábban azt tartották Magyarországról, hogy ásványokban szegény ország. A nagy bányaterületek is a történelmi Magyarország területén voltak. Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudomány és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több új ásványt is bejegyeztek Magyarországról. A legutóbbi ilyen a rudabányait.
Ennek felfedezése - mint kifejtette - hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványgyűjtő egy szokatlan leletre bukkant az egykori vasércbánya Adolf bányarészében. A leletet azután a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem szakemberei határozták meg évekig tartó kutatással. A közös munka eredménye az egész világra nézve új ásványfaj felfedezése lett - emelte ki az ELTE tanszékvezetője. A tanszékvezető szólt arról, hogy évente 20-30 új ásványfaj kerül elő a világon.
Az ásvány természetes kristályos vegyület. Pontosan meg kell határozni kémiai összetételét, kristályszerkezetét, s ha a jelenleg ismert mintegy ötezer ásványfaj egyikével sem egyezik meg, akkor jegyzik be új ásványként. Az eljárás hosszú folyamat. Magyarország - az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat révén - tagja az Ásványtani Világszövetségnek. A harminc ország képviselőiből álló testület szavaz arról, hogy elismerik-e az új ásványt. Az elnevezés joga azt illeti meg, aki megtalálta és leírta az új ásványt, így volt ez a Rudabányán előkerült rudabányait esetében is.
Weiszburg Tamás szerint önmagában a felfedezés és az, hogy innentől az egész világ rudabányait néven ismeri meg az új ásványt, nagy dolognak számít. Az, hogy mire lehet hasznos, használható egy új ásvány, a későbbi kutatásokon múlik, lehet, hogy csak évek, évtizedek múlva derül ki - tette hozzá.
Az ELTE tanszékvezetője szerint sok felfedezetlen ásvány lehet még a világon, köztük Magyarországon is. Szinte bármelyik hegységben van arra esély, hogy ott előkerül valami. Ha szisztematikusan keresik, jó szemű, hozzáértő emberek, még nagyobb az esély, hogy találnak is valamit - fogalmazott Weiszburg Tamás.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.