Évtizedes szisztematikus kutatómunka, a kutatók és amatőr ásványgyűjtők közötti jó együttműködés eredménye, hogy Magyarországon is vannak új felfedezések, és az egész világon rudabányait néven ismerik meg a most bejegyzett új ásványt - emelte ki Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének vezetője vasárnap az MTI-nek
A miskolci Herman Ottó Múzeum előző nap tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadta el a rudabányaitot. Fehér Béla, az intézmény ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.
Weiszburg Tamás azt mondta, korábban azt tartották Magyarországról, hogy ásványokban szegény ország. A nagy bányaterületek is a történelmi Magyarország területén voltak. Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudomány és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több új ásványt is bejegyeztek Magyarországról. A legutóbbi ilyen a rudabányait.
Ennek felfedezése - mint kifejtette - hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványgyűjtő egy szokatlan leletre bukkant az egykori vasércbánya Adolf bányarészében. A leletet azután a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem szakemberei határozták meg évekig tartó kutatással. A közös munka eredménye az egész világra nézve új ásványfaj felfedezése lett - emelte ki az ELTE tanszékvezetője. A tanszékvezető szólt arról, hogy évente 20-30 új ásványfaj kerül elő a világon.
Az ásvány természetes kristályos vegyület. Pontosan meg kell határozni kémiai összetételét, kristályszerkezetét, s ha a jelenleg ismert mintegy ötezer ásványfaj egyikével sem egyezik meg, akkor jegyzik be új ásványként. Az eljárás hosszú folyamat. Magyarország - az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat révén - tagja az Ásványtani Világszövetségnek. A harminc ország képviselőiből álló testület szavaz arról, hogy elismerik-e az új ásványt. Az elnevezés joga azt illeti meg, aki megtalálta és leírta az új ásványt, így volt ez a Rudabányán előkerült rudabányait esetében is.
Weiszburg Tamás szerint önmagában a felfedezés és az, hogy innentől az egész világ rudabányait néven ismeri meg az új ásványt, nagy dolognak számít. Az, hogy mire lehet hasznos, használható egy új ásvány, a későbbi kutatásokon múlik, lehet, hogy csak évek, évtizedek múlva derül ki - tette hozzá.
Az ELTE tanszékvezetője szerint sok felfedezetlen ásvány lehet még a világon, köztük Magyarországon is. Szinte bármelyik hegységben van arra esély, hogy ott előkerül valami. Ha szisztematikusan keresik, jó szemű, hozzáértő emberek, még nagyobb az esély, hogy találnak is valamit - fogalmazott Weiszburg Tamás.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
