Világra szóló szenzáció, ami a hétvégén Magyarországon történt

Évtizedes szisztematikus kutatómunka, a kutatók és amatőr ásványgyűjtők közötti jó együttműködés eredménye, hogy Magyarországon is vannak új felfedezések, és az egész világon rudabányait néven ismerik meg a most bejegyzett új ásványt - emelte ki Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének vezetője vasárnap az MTI-nek

  • MTI
Horváth Szabolcs

A miskolci Herman Ottó Múzeum előző nap tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadta el a rudabányaitot. Fehér Béla, az intézmény ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.

Weiszburg Tamás azt mondta, korábban azt tartották Magyarországról, hogy ásványokban szegény ország. A nagy bányaterületek is a történelmi Magyarország területén voltak. Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudomány és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több új ásványt is bejegyeztek Magyarországról. A legutóbbi ilyen a rudabányait.

Ennek felfedezése - mint kifejtette - hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványgyűjtő egy szokatlan leletre bukkant az egykori vasércbánya Adolf bányarészében. A leletet azután a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem szakemberei határozták meg évekig tartó kutatással. A közös munka eredménye az egész világra nézve új ásványfaj felfedezése lett - emelte ki az ELTE tanszékvezetője. A tanszékvezető szólt arról, hogy évente 20-30 új ásványfaj kerül elő a világon.

Az ásvány természetes kristályos vegyület. Pontosan meg kell határozni kémiai összetételét, kristályszerkezetét, s ha a jelenleg ismert mintegy ötezer ásványfaj egyikével sem egyezik meg, akkor jegyzik be új ásványként. Az eljárás hosszú folyamat. Magyarország - az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat révén - tagja az Ásványtani Világszövetségnek. A harminc ország képviselőiből álló testület szavaz arról, hogy elismerik-e az új ásványt. Az elnevezés joga azt illeti meg, aki megtalálta és leírta az új ásványt, így volt ez a Rudabányán előkerült rudabányait esetében is.

Weiszburg Tamás szerint önmagában a felfedezés és az, hogy innentől az egész világ rudabányait néven ismeri meg az új ásványt, nagy dolognak számít. Az, hogy mire lehet hasznos, használható egy új ásvány, a későbbi kutatásokon múlik, lehet, hogy csak évek, évtizedek múlva derül ki - tette hozzá.

Az ELTE tanszékvezetője szerint sok felfedezetlen ásvány lehet még a világon, köztük Magyarországon is. Szinte bármelyik hegységben van arra esély, hogy ott előkerül valami. Ha szisztematikusan keresik, jó szemű, hozzáértő emberek, még nagyobb az esély, hogy találnak is valamit - fogalmazott Weiszburg Tamás.Egészen furcsa dolgot fedeztek fel egyetemi kutatók

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.