"Műszaki középértelmiség" - Balog Zoltán szerint ezt kellene erősíteni

Erősíteni kell a műszaki középértelmiséget, amely nélkül nincsen igazán gazdasági növekedés, ipari fejlődés -...

  • MTI
MTI / Kovács Attila

Erősíteni kell a műszaki középértelmiséget, amely nélkül nincsen igazán gazdasági növekedés, ipari fejlődés - hangoztatta a szakképzés fontosságáról szólva az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője csütörtökön Győrben újságíróknak nyilatkozva, miután felkeresett egy helyi szakközép- és szakiskolát.

Balog Zoltán az elmúlt két évtized egyik legnagyobb kihívásának nevezte, hogy ez a réteg "hanyatlóban volt Magyarországon". Lényegesnek nevezte az intézmények átállását a duális képzésre, amelyben jelentősen változik az elméleti és a gyakorlati képzés aránya, viszonya, az utóbbi tananyagát pedig a térség ipari üzemeivel együttműködésben fejlesztik.

A miniszter arról beszélt: Győrbe is azért jött az Audi, mert itt megfelelő mérnöki és szakmunkás-tudásbázist talált, ugyanakkor a betelepülő ipar is vonzza a műszaki szaktudást. Jelezte, vannak ma Magyarországon olyan területek, ahol az ipar eltűnt vagy visszaszorult, ugyanakkor megmaradt a műszaki tudás. 

A keleti országrészben élők nyugat-magyarországi munkavállalásáról szólva Balog Zoltán úgy nyilatkozott: az lenne az ideális állapot, ha képzésre jönnének az ország nyugati részébe. Hangsúlyozta: küzdeni kell azért, "hogy az országnak egyfajta perifériája ne szakadjon le" - fogalmazott.

Hozzátette: arról is érdeklődött a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában, hogyan sikerült az intézmény belépése a Klebelsberg-központba. A tárcavezető megjegyezte: világos, hogy a szakiskoláknak, szakképző intézményeknek, szakközépiskoláknak "olyan speciális finanszírozási, képzési rendszerük van, hogy nem lehet az általános iskolai rendszerrel együtt kezelni, hanem külön figyelemre szorul, úgyhogy ezt meg is fogják kapni".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.