Babits Mihály alászáll az elefántcsonttoronyból, hogy megállítsa a világháborút

Az antik kultúra iránti mérhetetlen rajongásáról, a "rím és metrium legnagyobb mesterének" címéről ismert Babits munkásságának első felében a világot szemlélő költőként rémlik a legtöbbeknek meg. Az első világháború kitörése azonban nagyon megviselte, 1915-ben hiába állt még meglehetősen jól a Monarchia és szövetségeseinek szénája, ő csak a gyilkolást látta benne.

Ismertsége miatt háborúellenes versei nagy port kavartak, a Játszottam a kezével verséért, a Húsvét előttből ismert "Legyen vége már!" sorért is nemzet- és lobogóellenességgel vádolták, ám a 2017-es Fortissimo végleg kiverte a biztosítékot, mert magát Istent, illetve a benne hívő háborúpártiakat illette kritikával. A Nyugat 1917. március 1-jei kiadványát lefoglalták, a költő ellen istenkáromlás miatt indítottak eljárást.

A bíró jóindulatának köszönhetően ugyan lezárták az ügyet (a költő magyarázatában hívőként fordult istenéhez), de a vers betiltva maradt az 1918-as őszirózsás forradalomig.

Imre Kertész lett a Nobel-díj után Kertész Imre

A magyar szélsőjobboldal együtt fortyant fel, mikor egy ország szerette volna ünnepelni Kertész Imrét a 2002-es irodalmi Nobel-díj elnyerése miatt. A holokauszt érzékeny témája a magyar történelemnek, a Sorstalanságban a témát hihetetlen mélységben átjáró írót magyargyűlölőnek nevezték számos körben, ezért tudatosan a keresztnevét használták első névként, mintha nem is magyar lenne.

Kosztolányi a halott Adyt figurázza ki

A Nero, a véres költő valamilyen oknál fogva a közoktatásban a kevésbé forgatott Kosztolányi-művek közé tartozik, pedig a benne megformált karakterek mind Kosztolányi kortársainak személyiségjegyeit viselik. Kosztolányi többször keményen megszólta a művészvilágban vele ellentétes álláspontot képviselőket, ebben pedig emberére talált Ady Endre személyében, aki kritikát is írt műveiről.

Adyt "nagyhangú pozőrnek nevezte" egy Babitsnak címzett levelében, de Ady halála után sem múltak el ellenérzései: 1929-ben, Ady halálának 10. évfordulóján magasztos szavak helyett megírta az Írástudatlanok árulását, avagy különvélemény Ady Endréről című munkáját. A tanulmányban Ady leggyengébb vereseit szedte ízekre, erre válaszul az író és költő társadalom ugyanezt tette Kosztolányival.

Babits bár korábban egyetértett Kosztolányival, később megbékélt Adyval, elismerve tehetségét. Kosztolányinak fájt, hogy Babits nem állt ki mellette, és nyilvánosságra akarta hozni egykori levelezésüket, költőtársa viszont azt kérte, hogy ne tegye, különben öngyilkos lesz. Nem tette végül, de ebből is látszik, hogy milyen indulatokat szított, ha az akkor még a költészetre nyitottabb széles közvélemény előtt alakult ki szakmai és személyes vita. Mennyire más volt ez, mint most a rapperek beszólogatásai.

A PNF-blogon az alábbi szórakoztató és elképesztő történetekről olvashattok még:

• Falufy György argós átköltésben Villon-balladákat közöl, kiváltva az irodalmi szalonok undorát
• Nem Funnah Fanny énekelte az Álomhajót ("a dal is irodalom" - jeligével)
• József Attilát perbe fogják a Lázadó Krisztus miatt
• Újabb magyargyalázók? Nekimentek Petri Györgynek és Esterházy Péternek kitüntetéseik miatt
• Radnóti Miklóst szeméremsértéssel vádolják
• Pont Ady Endre úszott volna meg egy egyházgyalázó sajtópert?
• Szerb Antal nagy sikerű Magyar irodalomtörténetét betiltják 1943-ban, a szerzőt megölik 1945-ben egy zsidó munkatáborban