Napjaink történéseit talán nem oly mértékben formálja az irodalom, mint tette azt az előző század során, de minden korban különös figyelemmel követték az írók és költők tevékenységét, ami természetesen nem maradhatott el botrányok nélkül. A Page Not Found történelmi blog összegyűjtötte a legnagyobb irodalmi botrányokat.
Babits Mihály alászáll az elefántcsonttoronyból, hogy megállítsa a világháborút
Az antik kultúra iránti mérhetetlen rajongásáról, a "rím és metrium legnagyobb mesterének" címéről ismert Babits munkásságának első felében a világot szemlélő költőként rémlik a legtöbbeknek meg. Az első világháború kitörése azonban nagyon megviselte, 1915-ben hiába állt még meglehetősen jól a Monarchia és szövetségeseinek szénája, ő csak a gyilkolást látta benne.
Ismertsége miatt háborúellenes versei nagy port kavartak, a Játszottam a kezével verséért, a Húsvét előttből ismert "Legyen vége már!" sorért is nemzet- és lobogóellenességgel vádolták, ám a 2017-es Fortissimo végleg kiverte a biztosítékot, mert magát Istent, illetve a benne hívő háborúpártiakat illette kritikával. A Nyugat 1917. március 1-jei kiadványát lefoglalták, a költő ellen istenkáromlás miatt indítottak eljárást.
A bíró jóindulatának köszönhetően ugyan lezárták az ügyet (a költő magyarázatában hívőként fordult istenéhez), de a vers betiltva maradt az 1918-as őszirózsás forradalomig.
Imre Kertész lett a Nobel-díj után Kertész Imre
A magyar szélsőjobboldal együtt fortyant fel, mikor egy ország szerette volna ünnepelni Kertész Imrét a 2002-es irodalmi Nobel-díj elnyerése miatt. A holokauszt érzékeny témája a magyar történelemnek, a Sorstalanságban a témát hihetetlen mélységben átjáró írót magyargyűlölőnek nevezték számos körben, ezért tudatosan a keresztnevét használták első névként, mintha nem is magyar lenne.
Kosztolányi a halott Adyt figurázza ki
A Nero, a véres költő valamilyen oknál fogva a közoktatásban a kevésbé forgatott Kosztolányi-művek közé tartozik, pedig a benne megformált karakterek mind Kosztolányi kortársainak személyiségjegyeit viselik. Kosztolányi többször keményen megszólta a művészvilágban vele ellentétes álláspontot képviselőket, ebben pedig emberére talált Ady Endre személyében, aki kritikát is írt műveiről.
Adyt "nagyhangú pozőrnek nevezte" egy Babitsnak címzett levelében, de Ady halála után sem múltak el ellenérzései: 1929-ben, Ady halálának 10. évfordulóján magasztos szavak helyett megírta az Írástudatlanok árulását, avagy különvélemény Ady Endréről című munkáját. A tanulmányban Ady leggyengébb vereseit szedte ízekre, erre válaszul az író és költő társadalom ugyanezt tette Kosztolányival.
Babits bár korábban egyetértett Kosztolányival, később megbékélt Adyval, elismerve tehetségét. Kosztolányinak fájt, hogy Babits nem állt ki mellette, és nyilvánosságra akarta hozni egykori levelezésüket, költőtársa viszont azt kérte, hogy ne tegye, különben öngyilkos lesz. Nem tette végül, de ebből is látszik, hogy milyen indulatokat szított, ha az akkor még a költészetre nyitottabb széles közvélemény előtt alakult ki szakmai és személyes vita. Mennyire más volt ez, mint most a rapperek beszólogatásai.
A PNF-blogon az alábbi szórakoztató és elképesztő történetekről olvashattok még:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
