Még mindig ez a legnépszerűbb könyvtár az országban

Ha kis mértékben is, de nő a könyvtárba járók száma - írta a Népszava szombaton.

  • MTI
Fazekas István

A lap felidézi, hogy a rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat, akik valamelyest el is fordultak az intézményektől: az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent. Azóta viszont, ha csekély mértékben is, de nő a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel.

Horváth Péter, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a lapnak azt mondta, hogy szakemberek szerint, ha egy település lakosságának tíz százaléka jár könyvtárba, az elfogadhatónak mondható. A megyeszékhelyek közül 13 felel meg e kritériumnak, a legimpozánsabb adatokkal Szeged (24 százalék), Kecskemét, Eger és Veszprém (23-23 százalék) büszkélkedhet, az arány Debrecenben és Győrben a legrosszabb, 4,8, illetve 5 százalék.

Beiratkozószám alapján is a szegedi megyei könyvtár a leglátogatottabb vidéki intézmény közel 41 ezer használóval, országosan pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi intézménye a listaelső több mint 105 ezer regisztrált látogatóval.

Képek: különleges buszból kölcsönözhetnek könyveket a kistelepülések lakói

A pécsi, megyei feladatokat is ellátó Csorba Győző Könyvtárnak 283 településen vannak olvasói. Ezek többségében könyvtár működik, a legkisebb, zömmel zsákfalvakban pedig a könyvtárbuszos szolgáltatás kínál jó alternatívát. A könyvtár két mozgó járműve több ezer dokumentummal, nyomtatási és internetezési lehetőséggel várja az olvasókat, akik emellett a pécsi Tudásközpont milliós állományából is kérhetnek könyveket - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.