Ha kis mértékben is, de nő a könyvtárba járók száma - írta a Népszava szombaton.
A lap felidézi, hogy a rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat, akik valamelyest el is fordultak az intézményektől: az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent. Azóta viszont, ha csekély mértékben is, de nő a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel.
Horváth Péter, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a lapnak azt mondta, hogy szakemberek szerint, ha egy település lakosságának tíz százaléka jár könyvtárba, az elfogadhatónak mondható. A megyeszékhelyek közül 13 felel meg e kritériumnak, a legimpozánsabb adatokkal Szeged (24 százalék), Kecskemét, Eger és Veszprém (23-23 százalék) büszkélkedhet, az arány Debrecenben és Győrben a legrosszabb, 4,8, illetve 5 százalék.
Beiratkozószám alapján is a szegedi megyei könyvtár a leglátogatottabb vidéki intézmény közel 41 ezer használóval, országosan pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi intézménye a listaelső több mint 105 ezer regisztrált látogatóval.
Képek: különleges buszból kölcsönözhetnek könyveket a kistelepülések lakói
A pécsi, megyei feladatokat is ellátó Csorba Győző Könyvtárnak 283 településen vannak olvasói. Ezek többségében könyvtár működik, a legkisebb, zömmel zsákfalvakban pedig a könyvtárbuszos szolgáltatás kínál jó alternatívát. A könyvtár két mozgó járműve több ezer dokumentummal, nyomtatási és internetezési lehetőséggel várja az olvasókat, akik emellett a pécsi Tudásközpont milliós állományából is kérhetnek könyveket - írja a hvg.hu.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
