A lap felidézi, hogy a rendszerváltáskor 4179 települési könyvtár működött az országban, ám jellemzően a kisebb településeken olyan anyagi terhet jelentett a fenntartásuk, hogy 2006-ban már csak 2574 várta az olvasókat, akik valamelyest el is fordultak az intézményektől: az 1990-es 1,48 milliós látogatószám 1996-ra 1,32 millióra csökkent. Azóta viszont, ha csekély mértékben is, de nő a beiratkozottak száma, jelenleg 1,51 millióan élnek a lehetőséggel.
Horváth Péter, a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a lapnak azt mondta, hogy szakemberek szerint, ha egy település lakosságának tíz százaléka jár könyvtárba, az elfogadhatónak mondható. A megyeszékhelyek közül 13 felel meg e kritériumnak, a legimpozánsabb adatokkal Szeged (24 százalék), Kecskemét, Eger és Veszprém (23-23 százalék) büszkélkedhet, az arány Debrecenben és Győrben a legrosszabb, 4,8, illetve 5 százalék.
Beiratkozószám alapján is a szegedi megyei könyvtár a leglátogatottabb vidéki intézmény közel 41 ezer használóval, országosan pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi intézménye a listaelső több mint 105 ezer regisztrált látogatóval.
A pécsi, megyei feladatokat is ellátó Csorba Győző Könyvtárnak 283 településen vannak olvasói. Ezek többségében könyvtár működik, a legkisebb, zömmel zsákfalvakban pedig a könyvtárbuszos szolgáltatás kínál jó alternatívát. A könyvtár két mozgó járműve több ezer dokumentummal, nyomtatási és internetezési lehetőséggel várja az olvasókat, akik emellett a pécsi Tudásközpont milliós állományából is kérhetnek könyveket - írja a hvg.hu.
