Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem véletlen, ha a vizsgaidőszak alatt vagy egy fontos dolgozatnál keveset alszol, akkor alig marad meg valami a fejedben. Szegedi, valamint az MTA kutatói rájöttek, hogy mit csinál az agyunk alvás közben.

Sikerült azonosítania azt az agyterületet, amely alvás közben az emléknyomokat a rövidtávú memóriából a hosszútávú memóriába "áttöltő" hullámritmusok keletkezéséért felelős. Kutatási eredményeiket a rangos Neuron című folyóirat tette közzé - közölte a Szegedi Tudományegyetem.
Az azonosított agyterület a hippokampusz (nagyagy) eddig kevésbé vizsgált, keskeny CA2 régiója. Itt keletkeznek a magyarul éleshullám-fodornak nevezhető sharp-wave ripple ritmusok - idézte a közlemény Berényi Antalt, az SZTE-MTA Lendület csoportjának vezetőjét. Berényi Antal munkatársaival olyan sejtcsoportokat keresett, amelyek képesek ritmusokat indítani az agyban, mivel ezek lehetnek a kiindulópontjai az epilepsziás rohamoknak.
A memóriaátvitel elfogadott modellje szerint az agyban a rövidtávú emlékezetért a hippocampus a felelős, míg a hosszútávú tárolás máshol, a homloklebeny környékén történik. Sok agyterület egyidejű megfigyelésével a szegedi kutatók rájöttek, hogy bizonyos sejtek aktiválódását mindig az úgynevezett sharp-wave ripple ritmusok kialakulása követi, ami az emléknyomok áttöltésének a kulcseleme.
Számos betegséget megúsztok, ha odafigyeltek a vizsgaidőszakban is az alvásra
Bár ismerjük az ideális alvásidőt, nem mindegy, hogy miben segít és mit gátolhat meg. A kamaszoknak 8-10 órát kellene aludniuk naponta - határozta meg friss irányelveiben az American Academy of Sleep Medicine (AASM), amely most először fogalmazott meg ajánlásokat a gyermekek alvásidejére vonatkozóan.
Azért fontos annak az agyterületnek az azonosítása, ahonnan ezek a speciális ritmusok kiindulnak, mert ezután célzottan lehet kísérleteket végezni - többek között - annak érdekében, hogy meggátolják (például rohamok ellen) vagy éppen fölerősítsék ezeket. Ezért további epilepsziakutatást is ösztönözheti a tanulmányban leírt megfigyelés. Fölvetődik a kérdés, hogy vajon ezeknek a nagyon ingerlékeny sejteknek mi lehet a szerepe az epilepsziaroham elindításában.
A kutatás további útvonala lehet, hogy az emberi agyat megpróbálják befolyásolni - például koponyán keresztül adott elektromos ingerekkel - annak érdekében, hogy leállítsák az epilepsziás rohamot vagy éppen elősegítsék a tanulást - olvasható a közleményben.
Szerek, amikkel ne tanulj
A rohamtempóban dolgozó, kevés alvással kreatív munkát végző ember sok mindent kipróbál, hogy frissen tartsa az elméjét, vagy elkerülje az elalvást. Sokan a vizsgaidőszakra vagy az érettségire is megkettőzött energiával készülnek, azonban nagyon nem mindegy, hogy mit viszel a szervezetedbe annak illúziójával, hogy jobban tanulhatsz.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.