A súlyos bűncselekmények esetében 2013 óta 12 év a büntethetőségi korhatár. A rossz útról letéríthető gyerekeket azonban intézetbe zárják.
A Pál utcai fiúk üveggolyós kifosztását hozta fel a csütörtökön megjelent HVG, hogy napjainkban a Pásztor fivérek könnyen letartóztatásra kerülhetnének, ugyanis aránytévesztően keményen jár el a magyar jogrend a 12 éves gyerekbűnözőkkel.
A jogszabályokat 2013-ban szigorították kormánypárti javaslatra, azt követően, hogy 2012-ben három gyerekkorúak (14 év alattiak) által elkövetett gyilkosságot is regisztráltak. Az emberölés, testi sértés, terrorcselekmény, rablás és kifosztás a 12 évesek körében is büntethetővé vált. Bevezetése óta 7 ezer gyerekkorú elkövetőt regisztráltak (80 százalékban fiúk), ám a fentebbi - főleg kifosztási és rablási - esetekben mindössze 43 jogerős ítélet született, közülük 25-en kerültek javítóintézetbe.
A jogszabály a büntethetőség feltételeként megszabta, hogy a gyereknek rendelkeznie kell a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Ezt csak törvényszéki pszichiáter állapíthatja meg, ám még mindig vannak olyan megyék, ahol nincs ilyen szakember.
Egy büntetőbírúóa lapnak elmondta, hogy legalább az nem következett be eddig, hogy rengetegen kerüljenek javítóintézetbe.A büntethetőséget annak ellenére gyakorlja Magyarország, hogy 1989-ben elfogadta az ENSZ gyermekjogi egyezményét, mely szerint 18 év alatt csak a legvégsőbb esetben és csak a legrövidebb ideig lehet szabadságkorlátozással büntetni egy fiatalt.
A magyar rendszer nem elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye: a legtöbb elkövető maga is elszenvedője volt gyerekkorában erőszakos bűncselekményeknek. Hiába hirdették meg a gyermekközpontú igazságszolgáltatás elvét, 2010 őszén megszűnt a gyerekek különbírósága, ami ezt hűen gyakorolhatta volna.
Vaskuti András kúriai bíró vélemény szerint nincs fokozatosság a büntetésekben. Maga is a korhatár csökkentésének oldalán állt, de a súlyos bűncselekmények ellenére sem zárná be a gyerekeket, inkább nevelő jellegű büntetést róna ki rájuk. A gondolat utóbbi részéhez csatlakozott a lap által megszólaltatott Herczog Mária szociológus is, aki szerint a büntethetőség korábbi módosítása csak ahhoz a társasjátékhoz illeszkedik, ahol "mindenki haragudjon a másikra".
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
