A súlyos bűncselekmények esetében 2013 óta 12 év a büntethetőségi korhatár. A rossz útról letéríthető gyerekeket azonban intézetbe zárják.
A Pál utcai fiúk üveggolyós kifosztását hozta fel a csütörtökön megjelent HVG, hogy napjainkban a Pásztor fivérek könnyen letartóztatásra kerülhetnének, ugyanis aránytévesztően keményen jár el a magyar jogrend a 12 éves gyerekbűnözőkkel.
A jogszabályokat 2013-ban szigorították kormánypárti javaslatra, azt követően, hogy 2012-ben három gyerekkorúak (14 év alattiak) által elkövetett gyilkosságot is regisztráltak. Az emberölés, testi sértés, terrorcselekmény, rablás és kifosztás a 12 évesek körében is büntethetővé vált. Bevezetése óta 7 ezer gyerekkorú elkövetőt regisztráltak (80 százalékban fiúk), ám a fentebbi - főleg kifosztási és rablási - esetekben mindössze 43 jogerős ítélet született, közülük 25-en kerültek javítóintézetbe.
A jogszabály a büntethetőség feltételeként megszabta, hogy a gyereknek rendelkeznie kell a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Ezt csak törvényszéki pszichiáter állapíthatja meg, ám még mindig vannak olyan megyék, ahol nincs ilyen szakember.
Egy büntetőbírúóa lapnak elmondta, hogy legalább az nem következett be eddig, hogy rengetegen kerüljenek javítóintézetbe.A büntethetőséget annak ellenére gyakorlja Magyarország, hogy 1989-ben elfogadta az ENSZ gyermekjogi egyezményét, mely szerint 18 év alatt csak a legvégsőbb esetben és csak a legrövidebb ideig lehet szabadságkorlátozással büntetni egy fiatalt.
A magyar rendszer nem elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye: a legtöbb elkövető maga is elszenvedője volt gyerekkorában erőszakos bűncselekményeknek. Hiába hirdették meg a gyermekközpontú igazságszolgáltatás elvét, 2010 őszén megszűnt a gyerekek különbírósága, ami ezt hűen gyakorolhatta volna.
Vaskuti András kúriai bíró vélemény szerint nincs fokozatosság a büntetésekben. Maga is a korhatár csökkentésének oldalán állt, de a súlyos bűncselekmények ellenére sem zárná be a gyerekeket, inkább nevelő jellegű büntetést róna ki rájuk. A gondolat utóbbi részéhez csatlakozott a lap által megszólaltatott Herczog Mária szociológus is, aki szerint a büntethetőség korábbi módosítása csak ahhoz a társasjátékhoz illeszkedik, ahol "mindenki haragudjon a másikra".
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
