Kéttucatnyi 12-13 évest küldött javítóintézetbe a magyar igazságszolgáltatás

A súlyos bűncselekmények esetében 2013 óta 12 év a büntethetőségi korhatár. A rossz útról letéríthető gyerekeket azonban intézetbe zárják.

  • Eduline
Cseke Csilla

A Pál utcai fiúk üveggolyós kifosztását hozta fel a csütörtökön megjelent HVG, hogy napjainkban a Pásztor fivérek könnyen letartóztatásra kerülhetnének, ugyanis aránytévesztően keményen jár el a magyar jogrend a 12 éves gyerekbűnözőkkel.

A jogszabályokat 2013-ban szigorították kormánypárti javaslatra, azt követően, hogy 2012-ben három gyerekkorúak (14 év alattiak) által elkövetett gyilkosságot is regisztráltak. Az emberölés, testi sértés, terrorcselekmény, rablás és kifosztás a 12 évesek körében is büntethetővé vált. Bevezetése óta 7 ezer gyerekkorú elkövetőt regisztráltak (80 százalékban fiúk), ám a fentebbi - főleg kifosztási és rablási - esetekben mindössze 43 jogerős ítélet született, közülük 25-en kerültek javítóintézetbe.

A jogszabály a büntethetőség feltételeként megszabta, hogy a gyereknek rendelkeznie kell a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Ezt csak törvényszéki pszichiáter állapíthatja meg, ám még mindig vannak olyan megyék, ahol nincs ilyen szakember.

Egy büntetőbírúóa lapnak elmondta, hogy legalább az nem következett be eddig, hogy rengetegen kerüljenek javítóintézetbe.A büntethetőséget annak ellenére gyakorlja Magyarország, hogy 1989-ben elfogadta az ENSZ gyermekjogi egyezményét, mely szerint 18 év alatt csak a legvégsőbb esetben és csak a legrövidebb ideig lehet szabadságkorlátozással büntetni egy fiatalt.

A magyar rendszer nem elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye: a legtöbb elkövető maga is elszenvedője volt gyerekkorában erőszakos bűncselekményeknek. Hiába hirdették meg a gyermekközpontú igazságszolgáltatás elvét, 2010 őszén megszűnt a gyerekek különbírósága, ami ezt hűen gyakorolhatta volna.

Vaskuti András kúriai bíró vélemény szerint nincs fokozatosság a büntetésekben. Maga is a korhatár csökkentésének oldalán állt, de a súlyos bűncselekmények ellenére sem zárná be a gyerekeket, inkább nevelő jellegű büntetést róna ki rájuk. A gondolat utóbbi részéhez csatlakozott a lap által megszólaltatott Herczog Mária szociológus is, aki szerint a büntethetőség korábbi módosítása csak ahhoz a társasjátékhoz illeszkedik, ahol "mindenki haragudjon a másikra".

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.