Kéttucatnyi 12-13 évest küldött javítóintézetbe a magyar igazságszolgáltatás

A súlyos bűncselekmények esetében 2013 óta 12 év a büntethetőségi korhatár. A rossz útról letéríthető gyerekeket azonban intézetbe zárják.

  • Eduline
Cseke Csilla

A Pál utcai fiúk üveggolyós kifosztását hozta fel a csütörtökön megjelent HVG, hogy napjainkban a Pásztor fivérek könnyen letartóztatásra kerülhetnének, ugyanis aránytévesztően keményen jár el a magyar jogrend a 12 éves gyerekbűnözőkkel.

A jogszabályokat 2013-ban szigorították kormánypárti javaslatra, azt követően, hogy 2012-ben három gyerekkorúak (14 év alattiak) által elkövetett gyilkosságot is regisztráltak. Az emberölés, testi sértés, terrorcselekmény, rablás és kifosztás a 12 évesek körében is büntethetővé vált. Bevezetése óta 7 ezer gyerekkorú elkövetőt regisztráltak (80 százalékban fiúk), ám a fentebbi - főleg kifosztási és rablási - esetekben mindössze 43 jogerős ítélet született, közülük 25-en kerültek javítóintézetbe.

A jogszabály a büntethetőség feltételeként megszabta, hogy a gyereknek rendelkeznie kell a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Ezt csak törvényszéki pszichiáter állapíthatja meg, ám még mindig vannak olyan megyék, ahol nincs ilyen szakember.

Egy büntetőbírúóa lapnak elmondta, hogy legalább az nem következett be eddig, hogy rengetegen kerüljenek javítóintézetbe.A büntethetőséget annak ellenére gyakorlja Magyarország, hogy 1989-ben elfogadta az ENSZ gyermekjogi egyezményét, mely szerint 18 év alatt csak a legvégsőbb esetben és csak a legrövidebb ideig lehet szabadságkorlátozással büntetni egy fiatalt.

A magyar rendszer nem elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye: a legtöbb elkövető maga is elszenvedője volt gyerekkorában erőszakos bűncselekményeknek. Hiába hirdették meg a gyermekközpontú igazságszolgáltatás elvét, 2010 őszén megszűnt a gyerekek különbírósága, ami ezt hűen gyakorolhatta volna.

Vaskuti András kúriai bíró vélemény szerint nincs fokozatosság a büntetésekben. Maga is a korhatár csökkentésének oldalán állt, de a súlyos bűncselekmények ellenére sem zárná be a gyerekeket, inkább nevelő jellegű büntetést róna ki rájuk. A gondolat utóbbi részéhez csatlakozott a lap által megszólaltatott Herczog Mária szociológus is, aki szerint a büntethetőség korábbi módosítása csak ahhoz a társasjátékhoz illeszkedik, ahol "mindenki haragudjon a másikra".

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.