A Jobline.hu felmérésében megkérdezett 800 nő 35 százaléka diszkriminatívnak tartotta a javadalmazását, ötöde pedig szakmai tudásának elismerését, ugyanakkor a válaszolók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy soha nem került hátrányba nőként átszervezésekkor vagy szakmai továbbképzési lehetőségeknél - derül ki az állásportál április végén készített felméréséből, amelynek az volt a célja, hogy felderítse, a megkérdezettek szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását.
A válaszadók harmada tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, miközben 10 százalék kifejezetten előnyként élte meg, hogy nő. A nők 55 százaléka szerint ez valójában nem játszik lényeges szerepet, mégis, a "nőiség" inkább hátránynak tekinthető, mint előnynek.
Miközben szakmai továbbképzési lehetőségek elnyerése kapcsán 58, leépítések, átszervezések kapcsán pedig 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy nőként soha nem került hátrányba, addig 35 százalék diszkriminatívnak tartotta a javadalmazást, 31 százalék a munkahelyen való előrejutás lehetőségét, 22 százalék pedig szakmai tudása elismerését.
A válaszadók között szinte egyenlő arányban vannak a szakmai pályájukat hosszú távon tudatosan tervezők és az ezt elutasítók, előbbit a megkérdezettek 47, utóbbit 50 százaléka vallja. A tudatos tervezők a gyermekvállalást is igyekeznek a karrierszakaszokkal összhangba hozni: sokan már a felsőfokú tanulmányok alatt gyereket vállalnak, több gyermek esetén igyekeznek minél kisebb korkülönbséget teremteni a gyerekek között, a kisgyermekük nevelése idején pedig az atipikus foglalkoztatás keretei között, távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak - olvasható a közleményben.
A megkérdezettek körében az álláskeresés legfontosabb szempontját a versenyképes fizetés és a feladatkör egyértelmű meghatározása jelenti. A lehetséges szempontok között a családbarát szemlélet és az atipikus munkavégzés csak az ötödik helyre került, jelezve, hogy az egzisztenciális igények és kényszerek - a kisgyerekes anyákat kivéve - lényegesen megelőzik a gyermekvállalás szempontjait.
A munkahely és a család közötti egyensúly megteremtésére a válaszadók 26 százaléka a kis cégeknél, 16 százaléka pedig a nagyvállalatoknál látott nagyobb esélyt, előbbieknél a kollegiális hozzáállásra és a közvetlen, személyes kapcsolatokra, utóbbiaknál pedig a rendszer által biztosított, szervezeti garanciákra és lehetőségekre építve. A megkérdezettek 35 százaléka hasonlónak ítélte meg ebből a szempontból a cégek hozzáállását. A saját vállalkozás azonban inkább álomnak tűnik: bár a válaszadók 35 százaléka a saját vállalkozást tartja a munkahelyi és a családi feladatok összehangolásához ideális megoldásnak, a ténylegesen vállalkozóként jelenleg száz válaszadó közül négyen dolgoznak, míg további kilencen pedig korábban dolgoztak saját vállalkozás keretei között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
