Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Jobline.hu felmérésében megkérdezett 800 nő 35 százaléka diszkriminatívnak tartotta a javadalmazását, ötöde pedig szakmai tudásának elismerését, ugyanakkor a válaszolók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy soha nem került hátrányba nőként átszervezésekkor vagy szakmai továbbképzési lehetőségeknél - derül ki az állásportál április végén készített felméréséből, amelynek az volt a célja, hogy felderítse, a megkérdezettek szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását.

A válaszadók harmada tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, miközben 10 százalék kifejezetten előnyként élte meg, hogy nő. A nők 55 százaléka szerint ez valójában nem játszik lényeges szerepet, mégis, a "nőiség" inkább hátránynak tekinthető, mint előnynek.
Miközben szakmai továbbképzési lehetőségek elnyerése kapcsán 58, leépítések, átszervezések kapcsán pedig 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy nőként soha nem került hátrányba, addig 35 százalék diszkriminatívnak tartotta a javadalmazást, 31 százalék a munkahelyen való előrejutás lehetőségét, 22 százalék pedig szakmai tudása elismerését.
A válaszadók között szinte egyenlő arányban vannak a szakmai pályájukat hosszú távon tudatosan tervezők és az ezt elutasítók, előbbit a megkérdezettek 47, utóbbit 50 százaléka vallja. A tudatos tervezők a gyermekvállalást is igyekeznek a karrierszakaszokkal összhangba hozni: sokan már a felsőfokú tanulmányok alatt gyereket vállalnak, több gyermek esetén igyekeznek minél kisebb korkülönbséget teremteni a gyerekek között, a kisgyermekük nevelése idején pedig az atipikus foglalkoztatás keretei között, távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak - olvasható a közleményben.
A megkérdezettek körében az álláskeresés legfontosabb szempontját a versenyképes fizetés és a feladatkör egyértelmű meghatározása jelenti. A lehetséges szempontok között a családbarát szemlélet és az atipikus munkavégzés csak az ötödik helyre került, jelezve, hogy az egzisztenciális igények és kényszerek - a kisgyerekes anyákat kivéve - lényegesen megelőzik a gyermekvállalás szempontjait.
A munkahely és a család közötti egyensúly megteremtésére a válaszadók 26 százaléka a kis cégeknél, 16 százaléka pedig a nagyvállalatoknál látott nagyobb esélyt, előbbieknél a kollegiális hozzáállásra és a közvetlen, személyes kapcsolatokra, utóbbiaknál pedig a rendszer által biztosított, szervezeti garanciákra és lehetőségekre építve. A megkérdezettek 35 százaléka hasonlónak ítélte meg ebből a szempontból a cégek hozzáállását. A saját vállalkozás azonban inkább álomnak tűnik: bár a válaszadók 35 százaléka a saját vállalkozást tartja a munkahelyi és a családi feladatok összehangolásához ideális megoldásnak, a ténylegesen vállalkozóként jelenleg száz válaszadó közül négyen dolgoznak, míg további kilencen pedig korábban dolgoztak saját vállalkozás keretei között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.