szerző:
Unyatyinszki György

A TEDx Youth és a Brain Bar Budapest előadásai az együttműködés hiányából épült gátakat képesek átszakítani, vitára és közös problémamegoldásra ösztönözni. Ez különösen újszerű ebben az országban, ahol a közoktatás nem képes hasonló készségeket fejleszteni. A közösségi tudásmegosztáson alapuló kezdeményezések rendkívül népszerűvé váltak, egy-egy jó ötlet rengeteg embert mozgósíthat és formálhat együttműködő közösségé.

A megjelenés előtt álló Social Design Cookbook olyan közösségi tudásmegosztáson alapuló programokat vizsgál és mutat be, amelyek a saját területükön különleges sikereket értek el. A világ más kezdeményezései mellett Magyarországon a Fortepan közösségi fényképarchívumot és az úthibákat bejelentő Járókelő-projektet dolgozták fel, bemutatva, hogy miként terjedhetett el a közösségi szolgáltatás használata, mi motiválta a résztvevőket a csatlakozásra. A könyvvel – konyhai hasonlattal élve – receptet kívánnak mutatni olyanok számára, akiknek van saját ötletük, de nem tudják még, miként valósíthatják meg.

A kötetet szerkesztő Bujdosó Attila szerint a közösségi tudásmegosztásnál az a sikerhez vezető út, ha kellő szabadságot adnak a közösséghez csatlakozóknak, de azért felállítanak könnyen betartható szabályokat, amelyek kereteket adnak az együttműködéshez. Mivel ezek nem hagyományos formái a tanulásnak, vonzóak a fiatal generációk számára, mert ők nagyon szívesen tanulnak online forrásokból is.

A harminc éve útjára indult TED (Technology, Entertainment, Design), illetve a hálózattá vált TEDx világszerte már több mint háromezer városban tart sikerrel előadásokat olyan előadókkal, akiknek a gondolatait megosztásra érdemesnek tartja – utóbbi egyben a mottója is. A szabadságot az előadói egyéniségek, valamint a szerteágazó témakörök kínálják, és a szabályrendszer része, hogy hiteles előadókkal dolgoznak, ami garantálja a kiemelkedő minőséget. A TEDx felfedezte, hogy egyre több fiatal gondolatait érdemes bemutatni szélesebb közönségnek, kiváltképp a technológiai újítások területén. Ennek jegyében indult el a TEDx Youth, amely évek óta Magyarországon is aktívan tevékenykedik: Harmincévesnél fiatalabb kutatóknak és innovatív gondolkodóknak kínál lehetőséget, hogy a tudásukat megoszthassák társaikkal. A magyar közegben ez különösen jó ötletnek bizonyult. Szörnyi Krisztina, a TEDx helyi kurátora kiemelte, hogy Magyarországon harmincéves kor alatt nehéz olyan fórumot találnia valakinek, ahol prezentálhatja az ötleteit, mert az idősebb szaktekintélyek uralják a tudományos vagy szakmai közeget.

A magát európai jövőfesztiválként bemutató, a közelmúltban nagy figyelmet kapott Brain Bar Budapest esetében is hasonló a tudásmegosztás receptje, ám az előadói megválogatásában sokkal nagyobb szerephez jut egy-egy fellépő hírneve – épp ezért alapos kutatómunka előzi meg a fesztivált. A szervezetet életre hívó Design Terminál vezetője, Böszörményi Nagy Gergely a júniusi konferencián megjelent űrhajóst, Chris Hadfieldet említiolyan példaként, akinek az előadása nagy sikert aratott a Szent István Bazilika előtti téren. Böszörményi a BBB sikerét abban látja, hogy nemcsak egy-egy előadáson vehetnek részt az érdeklődők a konferencia során, hanem vitán a különböző szakelőadók között. „A Brain Bar Budapest nem mondja meg, mit gondoljunk a jövőről, de elénk teszi a lehetőségeket.

A TED-nek és a BBB-nek is az a trükkje, hogy világszerte ingyenesen elérhetővé teszi a tudást az előadásokról készült videók formájában. A BBB ezen felül a diákok és tanáraik számára ingyenes belépést kínál a fesztiválra. A rövid előadások és pörgős stílus szinte kizárja, hogy a nézők elunják az előadásokat. „Természetesen nem helyettesíti egy videó egy könyv elolvasását” – mondta Bujdosó Attila –, ám abban segítheti a fiatalokat, hogy szélesítsék a látókörüket.

A programok sikerében a „menőség” is szerepet játszik: Bujdosó szerint mind a TEDx, mind a BBB előadásain képbe kerülhetnek a fiatalok az aktuális trendekkel. Olyan világban, ahol már néhány begyűjtött „lájk” is sokat számít az önkép alakításában, sokkal nagyobb eséllyel fognak megosztani tartalmat, mert azzal mutathatja valaki, hogy foglalkozik ezekkel trendekkel és nyitott az új gondolatokra. A közösségi tudásmegosztás e formái segítenek a magyar Y és Z generációnak, hogy megtalálják, miben érhetnek el sikereket.

Mindkét program megnyitotta tehát a párbeszédet a különböző területeken tevékenykedő, eltérő érdeklődésű emberek között, akik ugyanannak a problémának a megoldásán fáradoznak a maguk módszereivel.

Ennek a cikknek a teljes változata a HVG által kiadott Campus Plusz 2016-ban jelent meg.