Ezek a legkeresettebb szakmák itthon: hol lehet gyorsan állást találni?

Nem minden hiányszakmával lehet könnyen állást találni – állítják az eduline-nak nyilatkozó, OKJ-s képzéseket szervező cégek vezetői. Itthon és külföldön sokat ér a szakács, az egészségügyi és az informatikai képzettség, pedig ez utóbbi például nem szerepel a hivatalos „hiányszakmalistán”.

  • Gál Éva Laura
Túry Gergely

A "hivatalos" hiányszakmák közül kevésről jók a visszajelzések, tömegesen csak néhány tudja felszívni a szakképesítést szerző álláskeresőket – mondja Virág Gergő, az OKJ-s képzésekkel foglalkozó Drégelyvár Oktatási Központ egyik tulajdonosa, aki szerint a valódi hiányszakmák azok, amelyekkel könnyen el lehet helyezkedni, vagy szinte bármilyen piaci helyzetben sikeres vállalkozást lehet indítani.

Ezek pedig nem feltétlenül igazak a hivatalos listán szereplő szakmákra. Virág Gergő szerint a három jolly joker, amellyel szinte bárhol, bármikor munkához lehet jutni, az a telekommunikációs asszisztensi, az ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint a GSM szervizes szakképzettség. Ugyanakkor évről évre népszerűek a szépségipari képzések is, sokan szeretnének fodrászként, kozmetikusként vagy műkörmösként dolgozni, de az informatikai és a vendéglátáshoz kapcsolódó tanfolyamokra is bőven vannak jelentkezők.

Hiányszakmák
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok határozzák meg, hogy mi minősül hiányszakmának, így a lista régiónként és évente különböző. Azokat a jelentkezőket, akik a régiónként megjelölt tíz hiányszakma valamelyikét szeretnék elsajátítani az iskolarendszerű szakképzésben, és jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, a kormány havonta a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatással támogatja. A képzések népszerűsége - részben ennek köszönhetően - nőtt az elmúlt pár évben. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint a 2011-es tanévben 19 százalékkal nőtt a hiányszakmákat választók száma az előző évhez képest, és az idei tanév tervadatai is hasonló mértékű növekedést jósolnak.

„Attól, hogy hiányszakmák, nem nőtt az érdeklődés irántuk” – utal Ligetvári István, az Oktáv Továbbképző Központ oktatási igazgatója az ács, állványozó, ápoló és géplakatos képzésekre. „Általában évente egy-egy csoportot indítunk húsz fővel ezeken a képzéseken. Nálunk inkább az egészségügyi képzések a keresettek, melyekkel a tapasztalatok szerint az EU-ban is sikeresen el lehet helyezkedni” – teszi hozzá.

Határokon kívül

A külföldi elhelyezkedési lehetőségek nemcsak a szakmától, hanem a nyelvtudástól és a személyes kompetenciáktól is függnek. „Európán belül az elhelyezkedés némi nyelvtudással és megfelelő elszántsággal ma már nem nehéz, ebben segít az Europass bizonyítvány is, ami a magyar OKJ-s bizonyítvány tetszőleges európai nyelven kikérhető útlevele" - mondja Virág Gergő.

Tapasztalatai szerint a képzés elvégzése után főleg a vendéglátó-ipari végzettségűek készülnek külföldre, az sem ritka, hogy csoportosan viszik ki a végzett tanulókat, akár több ezer eurós fizetésért. „A CNC-forgácsolók, PLC-programozók, CAD-CAM informatikusok zöme is külföldön talál állást segítségünkkel, de előfordul, hogy egy külföldi cég magyar telephelyén dolgoznak, jó fizetésért” – magyarázza. Mennyit lehet keresni külföldön érettségivel? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A legnépszerűbbek és amit csak pár százan választottak

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint a 2010/11-es tanévben majdnem 86 ezren kezdtek el valamilyen OKJ-s képzést. A jelentkezők nagy része a vendéglátással, idegenforgalommal, valamint kereskedelemmel, marketinggel és üzleti kommunikációval kapcsolatos képzést kezdett el. Legkevésbé népszerű a vegyipari és a nyomdaipari szakmacsoport; ezekre a képzésekre csak pár százan jelentkeztek.

„Kereshet egy kőműves napi nyolcezer forintot is, de akár húszezret is, ez a teljesítménytől is függ. Egy CNC-forgácsoló érettségi nélkül is megkereshet 3-400 ezer forintot, ha jól dolgozik, és pár éve már a szakmában van. Külföldön ennél jóval magasabb fizetések vannak” – teszi hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.