Hiába a digitális forradalom, a könyvtárak látogatottsága nem csökkent az utóbbi években - derül ki a Magyar Idők által budapesti intézmények megkérdezésével készített körképből, amely a lap hétfői számában jelent meg.
A cikk szerint a jelenségben szerepet játszik, hogy a könyvtárak alkalmazkodtak az új felhasználói igényekhez, így már nem csak helyhez kötött szolgáltatásokkal várják az olvasókat.
A lapnak Dippold Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának igazgatója elmondta: a beiratkozottak körében - vagyis azok között, akik kölcsönzésre jogosultak - a felsőoktatásban tanulók és a középiskolások száma jelentősen nőtt, 2010-ben körülbelül 23 ezer egyetemistát és főiskolai hallgatót tartottak számon, ugyanez a szám tavaly már közel 30 ezer volt. A regisztráltak - vagyis akik helyben olvasásra jogosultak - száma is nőtt: 2004-ben még körülbelül 16 ezer volt, 2010-ben már több mint 28 ezer, tavaly pedig meghaladta a 34 ezret.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) könyvtárát is egyre többen használják: tavaly összesen 6870 felhasználójuk volt, ami 39 százalékkal több, mint 2010-ben. Az adatok alapján a látogatók 40 százaléka egyetemista vagy doktori képzésben részt vevő hallgató, 60 százaléka pedig akadémikus, egyetemi oktató és kutató.
A könyvtárlátogatások száma az Országgyűlési Könyvtár esetében is növekedett: míg 2010-ben 17 647, addig tavaly már összesen 22 722 esetben keresték fel az intézményt. Itt a látogatók 70 százaléka 18 év feletti fiatal, ezen belül is elsősorban egyetemi hallgató - olvasható a Magyar Időkben.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
