Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hiába a digitális forradalom, a könyvtárak látogatottsága nem csökkent az utóbbi években - derül ki a Magyar Idők által budapesti intézmények megkérdezésével készített körképből, amely a lap hétfői számában jelent meg.

A cikk szerint a jelenségben szerepet játszik, hogy a könyvtárak alkalmazkodtak az új felhasználói igényekhez, így már nem csak helyhez kötött szolgáltatásokkal várják az olvasókat.
A lapnak Dippold Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának igazgatója elmondta: a beiratkozottak körében - vagyis azok között, akik kölcsönzésre jogosultak - a felsőoktatásban tanulók és a középiskolások száma jelentősen nőtt, 2010-ben körülbelül 23 ezer egyetemistát és főiskolai hallgatót tartottak számon, ugyanez a szám tavaly már közel 30 ezer volt. A regisztráltak - vagyis akik helyben olvasásra jogosultak - száma is nőtt: 2004-ben még körülbelül 16 ezer volt, 2010-ben már több mint 28 ezer, tavaly pedig meghaladta a 34 ezret.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) könyvtárát is egyre többen használják: tavaly összesen 6870 felhasználójuk volt, ami 39 százalékkal több, mint 2010-ben. Az adatok alapján a látogatók 40 százaléka egyetemista vagy doktori képzésben részt vevő hallgató, 60 százaléka pedig akadémikus, egyetemi oktató és kutató.
A könyvtárlátogatások száma az Országgyűlési Könyvtár esetében is növekedett: míg 2010-ben 17 647, addig tavaly már összesen 22 722 esetben keresték fel az intézményt. Itt a látogatók 70 százaléka 18 év feletti fiatal, ezen belül is elsősorban egyetemi hallgató - olvasható a Magyar Időkben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.