Hiába a digitális forradalom, a könyvtárak látogatottsága nem csökkent az utóbbi években - derül ki a Magyar Idők által budapesti intézmények megkérdezésével készített körképből, amely a lap hétfői számában jelent meg.
A cikk szerint a jelenségben szerepet játszik, hogy a könyvtárak alkalmazkodtak az új felhasználói igényekhez, így már nem csak helyhez kötött szolgáltatásokkal várják az olvasókat.
A lapnak Dippold Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának igazgatója elmondta: a beiratkozottak körében - vagyis azok között, akik kölcsönzésre jogosultak - a felsőoktatásban tanulók és a középiskolások száma jelentősen nőtt, 2010-ben körülbelül 23 ezer egyetemistát és főiskolai hallgatót tartottak számon, ugyanez a szám tavaly már közel 30 ezer volt. A regisztráltak - vagyis akik helyben olvasásra jogosultak - száma is nőtt: 2004-ben még körülbelül 16 ezer volt, 2010-ben már több mint 28 ezer, tavaly pedig meghaladta a 34 ezret.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) könyvtárát is egyre többen használják: tavaly összesen 6870 felhasználójuk volt, ami 39 százalékkal több, mint 2010-ben. Az adatok alapján a látogatók 40 százaléka egyetemista vagy doktori képzésben részt vevő hallgató, 60 százaléka pedig akadémikus, egyetemi oktató és kutató.
A könyvtárlátogatások száma az Országgyűlési Könyvtár esetében is növekedett: míg 2010-ben 17 647, addig tavaly már összesen 22 722 esetben keresték fel az intézményt. Itt a látogatók 70 százaléka 18 év feletti fiatal, ezen belül is elsősorban egyetemi hallgató - olvasható a Magyar Időkben.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
