Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Fazekas István
"A víz alapvető fontosságú. Nélküle nincs fejlődés. Világszerte azonban gyerekek milliói nem tudnak hozzáférni tiszta vízhez", ami miatt veszélyben van az életük, károsodik az egészségük és kockára van téve a jövőjük is - hangsúlyozta a víz világnapja (március 22.) alkalmából kiadott dokumentumban Anthony Lake, a világszervezet szakosított hivatalának igazgatója. "A válság csak fokozódni fog, hacsak azonnal nem teszünk ellene valamit közösen" - tette hozzá.
A jelentés készítői kiemelik, hogy már most 500 millió gyerek él korlátozott vízkészlettel rendelkező térségben, és a víz iránti kereslet jelenleg a világ 36 országában messze felülmúlja a kínálatot. A riport szerint a hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, a jégolvadás és az egyre inkább elhúzódó aszályok mind negatívan hatnak a víz minőségére és hozzáférhetőségére. Napjainkban 663 millió ember nem jut megfelelő vízforráshoz, és naponta több mint 800, ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt. A megfelelő vízellátás hiánya a gyerekeket olyan betegségeknek teszi ki, mint a kolera és a hasmenés, ráadásul sok helyen arra kényszerül az ifjúság, hogy órákat töltsön el vízbeszerzéssel, s közben kimaradjon az iskolából - hívta fel a figyelmet az UNICEF.
A szervezet hozzátette, hogy a legszegényebb országokban a nők és a lányok összesen naponta 200 millió órát fordítanak a víz beszerzésére. A jelentésben rámutatnak arra is, hogy a világon csaknem egymilliárdan a szabad ég alatt végzik a dolgukat, tovább növelve ezzel a különböző fertőzések kockázatát.
Az ENSZ Gyermekalapja szerint most a legfontosabb feladat az, hogy a gyermekek számára minden kormány biztosítsa a hozzáférést az ivóvízhez. Az UN-Water nevű vízügyi ENSZ-szervezet és az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) szerdai közös jelentésében eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szennyezett víz és a kézmosási lehetőségek hiánya miatt évente több mint 800 ezer ember hal meg. Az elégtelen vízellátás számlájára írható betegségek következtében Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában évente csaknem három és fél millióan halnak meg, többen, mint az AIDS és a közlekedési balesetek miatt összesen.
A UN-Water és az UNESCO a népességnövekedés és az iparosodás nyomán emelkedő vízszükséglet miatt a szennyvíz fokozott újrahasznosítására szólított fel. A két szervezet szerint erre azért is van szükség, mert részben a globális felmelegedés miatt a friss víz iránti kereslet 2030-ra 50 százalékkal is nőhet. Mint megjegyezték, a világ népességének kétharmada már most olyan területeken él, ahol évente legalább egy hónapon keresztül vízhiány uralkodik. Az érintettek fele a két legnépesebb országban, Kínában és Indiában él.
A jelentésből kiderül, hogy miközben a gazdag országok a szennyvíz nagyjából 70 százalékát tisztítják, világszerte átlagosan a szennyvíz 80 százaléka kezeletlenül kerül a környezetbe, néhány országban pedig több mint 90 százalék ez az arány. A dokumentumban a vízhasznosítás szempontjából követendő példaként a Nemzetközi Űrállomást (ISS) említik, ahol évek óta ugyanazt a vizet használják mosáshoz és iváshoz.
