Ma 7,4 milliárd ember él a Földön, de vajon eddig hány halt meg? Nyugi, ezt is kiszámolták már.
Azt tudjuk, hogy ma több mint 7 milliárd ember él a Földön, és az is ismert, hogy 2150-re már 25 milliárdan leszünk, de egyesekben biztosan felmerült már a kérdés, hogy eddig összesen hány ember élt ezen a bolygón.
A kérdés elég nehezen megválaszolható, először is tisztázni kell, honnan számítjuk az emberiség létét. A Homo Sapienstől vagy az első civilizációk megjelenésétől? Az is lényeges, hogy egyes korszakokban mekkora volt a csecsemőhalandóság. Szakértők szerint például a történelem során a megszületettek 40 százaléka nem élte meg az egy éves kort.
Az amerikai Population Reference Bureau a Homo Sapiens megjelenését (i.e. 50 000) figyelembe véve úgy számol, hogy eddig összesen 108 milliárd ember élt, a mai populációt is beleszámítva. Ez azt jelenti, hogy jó 100 milliárd ember halt meg a történelem során.
A honlapjukon lévő táblázat jól mutatja, milyen ütemben nőtt a népesség a történelem során.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
