Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a BME különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Farkas Bertalan űrhajós, Bejczy Antal NASA-fizikus – ők voltak az első magyarok, akik az űrkutatás terén komoly eredményeket értek el. Bőven akadnak követőik ma is, valaki egy Holdon lévő kutyáról álmodik, de egyesek már úgy küldenek csomagokat az űrbe, mint más a szomszéd városba.

„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." – ha minden jól megy, az e sorokat is tartalmazó vers olvasható lesz a Holdon.
Weöres Sándor szerzeményét a lelkes magyarok által fejlesztett Puli vinné fel az űrbe a világ legnagyobb technológiai versenyének, a Google Lunar XPRIZE-nak a keretein belül.
A Puli egy rover típusú űrszonda, amit a Puli Space Technologies csapata fejlesztett. A projekt jelenleg ott tart, hogy rakétafellövési szerződést kell szerezniük, miután tényleg a Holdra küldhetik a szondát.
A helyzet bíztató, főleg hogy a Puli egyszer már elég magasra emelkedett, egy kilövés alkalmával 36 kilométeres magasságig jutott a szonda, majd sértetlenül landolt.
A Pacher Tibor által vezetett csapatban sokan megfordultak már, és jelenleg is komoly létszámban vesznek részt a munkában, mindenki szabadidejét áldozva a projektre. A csapatban így helyet kap rengeteg nagyon fiatal tag.
"Lesz egy kutyám, ami nem ugat a Holdra, hanem rajta van!" – fogalmaz egyikük. Szurkolunk nekik.
Másoknak már az űrben van az alkotásuk. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának adatgyűjtő detektorát 2012 végén telepítették a Nemzetközi Űrállomáson. A fejlesztést az 1981-ben született Hirn Attila vezette, de az 1989-es születésű Zábori Balázs is tagja volt a csapatnak.
Tavaly ugyanennek a csoportnak egy sugárzásmérőjét lőtték fel a világűrbe Svédországból. Az eszközzel a napkitöréseket is tudják mérni a szakemberek, az eszköz sikeresen landolt az űrállomáson.
Még korábban lelkes egyetemisták tapasztalt kutatókkal "dobták össze" a Masat-1 kisműholdat. Az egy kilós, tízszer tíz centis kocka 2012-ben indult az űrbe, és tavaly év elején tért vissza. Az eszköz célját elérte, túlélte a fellövést, és képeket is tudott küldeni a Földről.
Magyarokkal tehát nem csak a Föld minden országában találkozni, de már az űrben is ott a nyomunk.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Ha a szóbeli előtti napot otthon töltené a diák, hogy rápihenjen az előtte álló feladatra, az az írásbelihez hasonlóan ugyanúgy hiányzásnak számít, amit igazolni kell.
A felmérésben résztvevő oktatók 78 százaléka szerint nőtt az intézményükben a csalás az AI-eszközök miatt, ám a saját AI-használatukról és a csalásról egészen máshogy gondolkodnak.
A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a program akár jó is lehetne, csak szakértőknek kellene végezniük.