Farkas Bertalan űrhajós, Bejczy Antal NASA-fizikus – ők voltak az első magyarok, akik az űrkutatás terén komoly eredményeket értek el. Bőven akadnak követőik ma is, valaki egy Holdon lévő kutyáról álmodik, de egyesek már úgy küldenek csomagokat az űrbe, mint más a szomszéd városba.
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." – ha minden jól megy, az e sorokat is tartalmazó vers olvasható lesz a Holdon.
Weöres Sándor szerzeményét a lelkes magyarok által fejlesztett Puli vinné fel az űrbe a világ legnagyobb technológiai versenyének, a Google Lunar XPRIZE-nak a keretein belül.
A Puli egy rover típusú űrszonda, amit a Puli Space Technologies csapata fejlesztett. A projekt jelenleg ott tart, hogy rakétafellövési szerződést kell szerezniük, miután tényleg a Holdra küldhetik a szondát.
A helyzet bíztató, főleg hogy a Puli egyszer már elég magasra emelkedett, egy kilövés alkalmával 36 kilométeres magasságig jutott a szonda, majd sértetlenül landolt.
A Pacher Tibor által vezetett csapatban sokan megfordultak már, és jelenleg is komoly létszámban vesznek részt a munkában, mindenki szabadidejét áldozva a projektre. A csapatban így helyet kap rengeteg nagyon fiatal tag.
"Lesz egy kutyám, ami nem ugat a Holdra, hanem rajta van!" – fogalmaz egyikük. Szurkolunk nekik.
Másoknak már az űrben van az alkotásuk. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának adatgyűjtő detektorát 2012 végén telepítették a Nemzetközi Űrállomáson. A fejlesztést az 1981-ben született Hirn Attila vezette, de az 1989-es születésű Zábori Balázs is tagja volt a csapatnak.
Tavaly ugyanennek a csoportnak egy sugárzásmérőjét lőtték fel a világűrbe Svédországból. Az eszközzel a napkitöréseket is tudják mérni a szakemberek, az eszköz sikeresen landolt az űrállomáson.
Még korábban lelkes egyetemisták tapasztalt kutatókkal "dobták össze" a Masat-1 kisműholdat. Az egy kilós, tízszer tíz centis kocka 2012-ben indult az űrbe, és tavaly év elején tért vissza. Az eszköz célját elérte, túlélte a fellövést, és képeket is tudott küldeni a Földről.
Magyarokkal tehát nem csak a Föld minden országában találkozni, de már az űrben is ott a nyomunk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
