Budapestről is vezet út a Holdra: nincs ma űrkutatás fiatal magyarok nélkül
Farkas Bertalan űrhajós, Bejczy Antal NASA-fizikus – ők voltak az első magyarok, akik az űrkutatás terén komoly eredményeket értek el. Bőven akadnak követőik ma is, valaki egy Holdon lévő kutyáról álmodik, de egyesek már úgy küldenek csomagokat az űrbe, mint más a szomszéd városba.
Eduline
pixabay.com
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." – ha minden jól megy, az e sorokat is tartalmazó vers olvasható lesz a Holdon.
Weöres Sándor szerzeményét a lelkes magyarok által fejlesztett Puli vinné fel az űrbe a világ legnagyobb technológiai versenyének, a Google Lunar XPRIZE-nak a keretein belül.
A Puli egy rover típusú űrszonda, amit a Puli Space Technologies csapata fejlesztett. A projekt jelenleg ott tart, hogy rakétafellövési szerződést kell szerezniük, miután tényleg a Holdra küldhetik a szondát.
A helyzet bíztató, főleg hogy a Puli egyszer már elég magasra emelkedett, egy kilövés alkalmával 36 kilométeres magasságig jutott a szonda, majd sértetlenül landolt.
A Pacher Tibor által vezetett csapatban sokan megfordultak már, és jelenleg is komoly létszámban vesznek részt a munkában, mindenki szabadidejét áldozva a projektre. A csapatban így helyet kap rengeteg nagyon fiatal tag.
"Lesz egy kutyám, ami nem ugat a Holdra, hanem rajta van!" – fogalmaz egyikük. Szurkolunk nekik.
Másoknak már az űrben van az alkotásuk. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának adatgyűjtő detektorát 2012 végén telepítették a Nemzetközi Űrállomáson. A fejlesztést az 1981-ben született Hirn Attila vezette, de az 1989-es születésű Zábori Balázs is tagja volt a csapatnak.
Tavaly ugyanennek a csoportnak egy sugárzásmérőjét lőtték fel a világűrbe Svédországból. Az eszközzel a napkitöréseket is tudják mérni a szakemberek, az eszköz sikeresen landolt az űrállomáson.
Még korábban lelkes egyetemisták tapasztalt kutatókkal "dobták össze" a Masat-1 kisműholdat. Az egy kilós, tízszer tíz centis kocka 2012-ben indult az űrbe, és tavaly év elején tért vissza. Az eszköz célját elérte, túlélte a fellövést, és képeket is tudott küldeni a Földről.
Magyarokkal tehát nem csak a Föld minden országában találkozni, de már az űrben is ott a nyomunk.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
