Budapestről is vezet út a Holdra: nincs ma űrkutatás fiatal magyarok nélkül
Farkas Bertalan űrhajós, Bejczy Antal NASA-fizikus – ők voltak az első magyarok, akik az űrkutatás terén komoly eredményeket értek el. Bőven akadnak követőik ma is, valaki egy Holdon lévő kutyáról álmodik, de egyesek már úgy küldenek csomagokat az űrbe, mint más a szomszéd városba.
Eduline
pixabay.com
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." – ha minden jól megy, az e sorokat is tartalmazó vers olvasható lesz a Holdon.
Weöres Sándor szerzeményét a lelkes magyarok által fejlesztett Puli vinné fel az űrbe a világ legnagyobb technológiai versenyének, a Google Lunar XPRIZE-nak a keretein belül.
A Puli egy rover típusú űrszonda, amit a Puli Space Technologies csapata fejlesztett. A projekt jelenleg ott tart, hogy rakétafellövési szerződést kell szerezniük, miután tényleg a Holdra küldhetik a szondát.
A helyzet bíztató, főleg hogy a Puli egyszer már elég magasra emelkedett, egy kilövés alkalmával 36 kilométeres magasságig jutott a szonda, majd sértetlenül landolt.
A Pacher Tibor által vezetett csapatban sokan megfordultak már, és jelenleg is komoly létszámban vesznek részt a munkában, mindenki szabadidejét áldozva a projektre. A csapatban így helyet kap rengeteg nagyon fiatal tag.
"Lesz egy kutyám, ami nem ugat a Holdra, hanem rajta van!" – fogalmaz egyikük. Szurkolunk nekik.
Másoknak már az űrben van az alkotásuk. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának adatgyűjtő detektorát 2012 végén telepítették a Nemzetközi Űrállomáson. A fejlesztést az 1981-ben született Hirn Attila vezette, de az 1989-es születésű Zábori Balázs is tagja volt a csapatnak.
Tavaly ugyanennek a csoportnak egy sugárzásmérőjét lőtték fel a világűrbe Svédországból. Az eszközzel a napkitöréseket is tudják mérni a szakemberek, az eszköz sikeresen landolt az űrállomáson.
Még korábban lelkes egyetemisták tapasztalt kutatókkal "dobták össze" a Masat-1 kisműholdat. Az egy kilós, tízszer tíz centis kocka 2012-ben indult az űrbe, és tavaly év elején tért vissza. Az eszköz célját elérte, túlélte a fellövést, és képeket is tudott küldeni a Földről.
Magyarokkal tehát nem csak a Föld minden országában találkozni, de már az űrben is ott a nyomunk.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
30-33 fokra forrósodott csoportszobákban alszanak a kisgyerekek a mezőkövesdi városi bölcsődében a térség országgyűlési képviselője szerint. Csézy Erzsébet ezért első képviselői fizetéséből egymillió forintot ajánl fel az intézmény klimatizálására, és arra kéri a helyi vállalkozókat is, hogy segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.