Budapestről is vezet út a Holdra: nincs ma űrkutatás fiatal magyarok nélkül
Farkas Bertalan űrhajós, Bejczy Antal NASA-fizikus – ők voltak az első magyarok, akik az űrkutatás terén komoly eredményeket értek el. Bőven akadnak követőik ma is, valaki egy Holdon lévő kutyáról álmodik, de egyesek már úgy küldenek csomagokat az űrbe, mint más a szomszéd városba.
Eduline
pixabay.com
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." – ha minden jól megy, az e sorokat is tartalmazó vers olvasható lesz a Holdon.
Weöres Sándor szerzeményét a lelkes magyarok által fejlesztett Puli vinné fel az űrbe a világ legnagyobb technológiai versenyének, a Google Lunar XPRIZE-nak a keretein belül.
A Puli egy rover típusú űrszonda, amit a Puli Space Technologies csapata fejlesztett. A projekt jelenleg ott tart, hogy rakétafellövési szerződést kell szerezniük, miután tényleg a Holdra küldhetik a szondát.
A helyzet bíztató, főleg hogy a Puli egyszer már elég magasra emelkedett, egy kilövés alkalmával 36 kilométeres magasságig jutott a szonda, majd sértetlenül landolt.
A Pacher Tibor által vezetett csapatban sokan megfordultak már, és jelenleg is komoly létszámban vesznek részt a munkában, mindenki szabadidejét áldozva a projektre. A csapatban így helyet kap rengeteg nagyon fiatal tag.
"Lesz egy kutyám, ami nem ugat a Holdra, hanem rajta van!" – fogalmaz egyikük. Szurkolunk nekik.
Másoknak már az űrben van az alkotásuk. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának adatgyűjtő detektorát 2012 végén telepítették a Nemzetközi Űrállomáson. A fejlesztést az 1981-ben született Hirn Attila vezette, de az 1989-es születésű Zábori Balázs is tagja volt a csapatnak.
Tavaly ugyanennek a csoportnak egy sugárzásmérőjét lőtték fel a világűrbe Svédországból. Az eszközzel a napkitöréseket is tudják mérni a szakemberek, az eszköz sikeresen landolt az űrállomáson.
Még korábban lelkes egyetemisták tapasztalt kutatókkal "dobták össze" a Masat-1 kisműholdat. Az egy kilós, tízszer tíz centis kocka 2012-ben indult az űrbe, és tavaly év elején tért vissza. Az eszköz célját elérte, túlélte a fellövést, és képeket is tudott küldeni a Földről.
Magyarokkal tehát nem csak a Föld minden országában találkozni, de már az űrben is ott a nyomunk.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline#iskola#magyar#civilszervezetek
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.