Felzárkóztató program indul a hátrányos helyzetű óvodásoknak

Hátrányos helyzetű óvodások felzárkóztatására indul program Esélyteremtő óvoda címmel - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • MTI

pixabay

Czibere Károly elmondta, a 4,2 milliárd forintos projekt európai uniós támogatásból valósul meg a következő három évben. A módszertani segítséget nyújtó programba mintegy 550 óvodát és 5500 gyereket vonnak be, valamint több mint 1100 óvodapedagógus továbbképzését támogatják. Az államtitkár kiemelte: szeretnének leszámolni az "elkülönítettség kultúrájával", hogy a hátrányos és nem hátrányos, a roma és nem roma gyerekek együtt nevelkedhessenek. Hozzátette, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy a lehető legkorábban megkapjon minden segítséget testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez.

 

El kell érni, hogy a családokból hozott halmozott hátrány ne determinálja a gyerekek életét, iskolai eredményességét és felnőtt életét. Ehhez járulnak hozzá egyebek mellett a Biztos Kezdet Gyerekházak, a hároméves kortól kötelező óvoda, az ingyenes óvodai étkeztetés bővítése, valamint a most induló Esélyteremtő óvoda program is - mondta Czibere Károly. Szólt arról is, hogy decemberben indul majd az egymilliárdos keretösszegű Óvodai esélypontok című program, amely az integrációs pedagógiai rendszerben megszerzett tapasztalatok megosztását segíti majd.

 

Gloviczki Zoltán, az Esélyteremtő óvoda projektet megvalósító Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta, az integrációs nevelési program már 2000-es évek eleje óta működik, most azonban megújították, hogy rendszerszerűbb és fentarthatóbb legyen. Nagyobb figyelmet kap majd például az egyes gyerekek személyes fejlesztése, és roma anyanyelvi dajkákat is alkalmaznak majd. A fenntarthatóság érdekében szeretnék elérni, hogy az integrált nevelési hagyományok rögzüljenek, az óvoda és az iskola kapcsolata erősödjön, valamint az óvodák nyitottabbak és kommunikatívabbak legyenek a családok iránt - közölte. Hozzátette, az óvodapedagógus-képző felsőoktatási intézményeket is bevonják a programba, hogy a képzésben is gyökeret verjenek az integrált nevelés szempontjai.

Óvodavezető: nincs olyan törvény, amire az MSZOE hivatkozik

Egy szülői szervezet szerint törvényt sértenek az önkormányzatok és az óvodák, amikor nem veszik fel a gyerekeket akkor, amikor betöltik a harmadik életévüket. Egy óvodavezető szerint azonban olyan törvény nem létezik, amire a szervezet hivatkozik. Az MSZOE ma reggeli közleményében azt állította, hogy "ha a kisgyermek betölti a 3 életévét, akkor biztosítani kell számára a teljes körű óvodai ellátást".

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.