Felzárkóztató program indul a hátrányos helyzetű óvodásoknak

Hátrányos helyzetű óvodások felzárkóztatására indul program Esélyteremtő óvoda címmel - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • MTI

pixabay

Czibere Károly elmondta, a 4,2 milliárd forintos projekt európai uniós támogatásból valósul meg a következő három évben. A módszertani segítséget nyújtó programba mintegy 550 óvodát és 5500 gyereket vonnak be, valamint több mint 1100 óvodapedagógus továbbképzését támogatják. Az államtitkár kiemelte: szeretnének leszámolni az "elkülönítettség kultúrájával", hogy a hátrányos és nem hátrányos, a roma és nem roma gyerekek együtt nevelkedhessenek. Hozzátette, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy a lehető legkorábban megkapjon minden segítséget testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez.

 

El kell érni, hogy a családokból hozott halmozott hátrány ne determinálja a gyerekek életét, iskolai eredményességét és felnőtt életét. Ehhez járulnak hozzá egyebek mellett a Biztos Kezdet Gyerekházak, a hároméves kortól kötelező óvoda, az ingyenes óvodai étkeztetés bővítése, valamint a most induló Esélyteremtő óvoda program is - mondta Czibere Károly. Szólt arról is, hogy decemberben indul majd az egymilliárdos keretösszegű Óvodai esélypontok című program, amely az integrációs pedagógiai rendszerben megszerzett tapasztalatok megosztását segíti majd.

 

Gloviczki Zoltán, az Esélyteremtő óvoda projektet megvalósító Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta, az integrációs nevelési program már 2000-es évek eleje óta működik, most azonban megújították, hogy rendszerszerűbb és fentarthatóbb legyen. Nagyobb figyelmet kap majd például az egyes gyerekek személyes fejlesztése, és roma anyanyelvi dajkákat is alkalmaznak majd. A fenntarthatóság érdekében szeretnék elérni, hogy az integrált nevelési hagyományok rögzüljenek, az óvoda és az iskola kapcsolata erősödjön, valamint az óvodák nyitottabbak és kommunikatívabbak legyenek a családok iránt - közölte. Hozzátette, az óvodapedagógus-képző felsőoktatási intézményeket is bevonják a programba, hogy a képzésben is gyökeret verjenek az integrált nevelés szempontjai.

Óvodavezető: nincs olyan törvény, amire az MSZOE hivatkozik

Egy szülői szervezet szerint törvényt sértenek az önkormányzatok és az óvodák, amikor nem veszik fel a gyerekeket akkor, amikor betöltik a harmadik életévüket. Egy óvodavezető szerint azonban olyan törvény nem létezik, amire a szervezet hivatkozik. Az MSZOE ma reggeli közleményében azt állította, hogy "ha a kisgyermek betölti a 3 életévét, akkor biztosítani kell számára a teljes körű óvodai ellátást".

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.