Ezek a kutatások érdemelték ki az anti-Nobel-díjat

A szultán 888 saját gyerekének valószínűsége, 200 méhcsípés a legfájdalmasabb terület azonosítására és az emlősök átlagos vizelési ideje: csak néhány tudományos kutatási téma azok közül, melyek idén kiérdemelték a citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjat, amelyet tíz kategóriában adtak át a Harvard Egyetemen.

  • MTI
Wikimedia

A péntekre virradóan 25. alkalommal megrendezett gálát több mint ezer néző követte figyelemmel, az ünnepségen, mint minden évben, valódi Nobel-díjasok is részt vettek.

Elisabeth Oberzaucher, a Bécsi Egyetem matematikusa az után kutatott, lehetséges volt-e, hogy Iszmáil marokkói szultán 888 gyermeket nemzett. A szultán 1727-ben véget ért, közel 30 éves uralkodása alatt nemzett ennyi utódot a "konzervatív becslések" szerint. A kutatók kiderítették: lehetséges volt, sőt ehhez mindössze 65 asszony is elegendő - Iszmáil szultán háremében pedig 500 nő élt.

Fájdalmas felfedezés

Michael Smith, a Cornell Egyetem végzős hallgatója 2012-es méhszúrásos vizsgálatáért kapott IgNobel-díjat: mintegy 200 alkalommal szúratta meg magát méhekkel, hogy megállapítsa, a legfájdalmasabb területek az orrlyuk, az alsó ajak és a nemi szervek.

Patricia Yang amerikai kutató fizika kategóriában kapta meg az "elismerést": arra jött rá tudományos kutatása révén, hogy az emlősök húgyhólyagja átlagosan 21 másodperc alatt ürül ki.

Huh

A hollandiai Max Planck Intézet három nyelvésze, Mark Dingemanse és kollégái arra jöttek rá, hogy a világ szinte minden nyelve használja a "huh" szót.

Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik. Az alapítók honlapján is közzétett mottó szerint elnyeréséhez a kutatóknak "először meg kell nevettetniük az embereket, majd elgondolkodtatni őket". Az IgNobel eredményhirdetése minden évben a "komoly" Nobel-díjat megelőző héten zajlik a Harvardon.

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.