A szultán 888 saját gyerekének valószínűsége, 200 méhcsípés a legfájdalmasabb terület azonosítására és az emlősök átlagos vizelési ideje: csak néhány tudományos kutatási téma azok közül, melyek idén kiérdemelték a citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjat, amelyet tíz kategóriában adtak át a Harvard Egyetemen.
A péntekre virradóan 25. alkalommal megrendezett gálát több mint ezer néző követte figyelemmel, az ünnepségen, mint minden évben, valódi Nobel-díjasok is részt vettek.
Elisabeth Oberzaucher, a Bécsi Egyetem matematikusa az után kutatott, lehetséges volt-e, hogy Iszmáil marokkói szultán 888 gyermeket nemzett. A szultán 1727-ben véget ért, közel 30 éves uralkodása alatt nemzett ennyi utódot a "konzervatív becslések" szerint. A kutatók kiderítették: lehetséges volt, sőt ehhez mindössze 65 asszony is elegendő - Iszmáil szultán háremében pedig 500 nő élt.
Fájdalmas felfedezés
Michael Smith, a Cornell Egyetem végzős hallgatója 2012-es méhszúrásos vizsgálatáért kapott IgNobel-díjat: mintegy 200 alkalommal szúratta meg magát méhekkel, hogy megállapítsa, a legfájdalmasabb területek az orrlyuk, az alsó ajak és a nemi szervek.
Patricia Yang amerikai kutató fizika kategóriában kapta meg az "elismerést": arra jött rá tudományos kutatása révén, hogy az emlősök húgyhólyagja átlagosan 21 másodperc alatt ürül ki.
Huh
A hollandiai Max Planck Intézet három nyelvésze, Mark Dingemanse és kollégái arra jöttek rá, hogy a világ szinte minden nyelve használja a "huh" szót.
Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik. Az alapítók honlapján is közzétett mottó szerint elnyeréséhez a kutatóknak "először meg kell nevettetniük az embereket, majd elgondolkodtatni őket". Az IgNobel eredményhirdetése minden évben a "komoly" Nobel-díjat megelőző héten zajlik a Harvardon.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
