A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet szerint ha valóban módosítják a szakképzési törvényt, számolni kell...
A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet szerint ha valóban módosítják a szakképzési törvényt, számolni kell a tanműhelyek elnéptelenedésével és a szakképző iskolákban lévő jól képzett szakoktatók leépítésével.
Tóth József, a tömörülés elnöke közleményében a várható következmények között említette a vizsgáztatás problémáit, a szakképző iskola gyengítését, valamint a tanulói és szülői jogosítványok csorbulását.
Hozzátette: a módosítás irányával, azzal, hogy már a kilencedik évfolyamon tanulók is tanulószerződés keretében kapják a gyakorlati képzést, alapvetően nem is lenne baj, ha a gazdaság valóban fel tudná vállalni valamennyi szakképzős tanuló gyakorlati képzését. Szerinte azonban a valóság mást mutat. Példaként egy építőipari iskolát említett, és azt írta: az adott intézményben a 2011/12- es tanévben 170 tanuló oktató kft.-nél van tanulószerződéses jogviszonyban, és csak 25 tanuló van olyan helyen, ahol a munkáltató tényleges iparos. A többi tanulót valójában az iskola tanműhelyeiben képzik.
A törvénymódosítást kezdeményezők vajon ismerik e szakképzés valódi állapotát? - tette fel a kérdést, megjegyezve: a beavatkozás a szakképzésbe ellentétes a kormány azon elképzelésével, amelynek célja a magyar szakmunkaerő mobilizálhatósága és az oktatásba történő befektetés.
A nemzetgazdasági tárca vezetőjének javaslata alapján szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. A törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság.
A megfogalmazott módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.
A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.
Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést. Módosulhat a szintvizsga megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
