Elbocsátási hullám jöhet a szakiskolákban, ha módosítják a törvényt?

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet szerint ha valóban módosítják a szakképzési törvényt, számolni kell...

  • MTI
Diákok egy szakiskolában. Bajba kerülhetnek az intézmények a szakképzési törvény módosításával
MTI

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet szerint ha valóban módosítják a szakképzési törvényt, számolni kell a tanműhelyek elnéptelenedésével és a szakképző iskolákban lévő jól képzett szakoktatók leépítésével.

Tóth József, a tömörülés elnöke közleményében a várható következmények között említette a vizsgáztatás problémáit, a szakképző iskola gyengítését, valamint a tanulói és szülői jogosítványok csorbulását. 

Hozzátette: a módosítás irányával, azzal, hogy már a kilencedik évfolyamon tanulók is tanulószerződés keretében kapják a gyakorlati képzést, alapvetően nem is lenne baj, ha a gazdaság valóban fel tudná vállalni valamennyi szakképzős tanuló gyakorlati képzését. Szerinte azonban a valóság mást mutat. Példaként egy építőipari iskolát említett, és azt írta: az adott intézményben a 2011/12- es tanévben 170 tanuló oktató kft.-nél van tanulószerződéses jogviszonyban, és csak 25 tanuló van olyan helyen, ahol a munkáltató tényleges iparos. A többi tanulót valójában az iskola tanműhelyeiben képzik. 

A törvénymódosítást kezdeményezők vajon ismerik e szakképzés valódi állapotát? - tette fel a kérdést, megjegyezve: a beavatkozás a szakképzésbe ellentétes a kormány azon elképzelésével, amelynek célja a magyar szakmunkaerő mobilizálhatósága és az oktatásba történő befektetés.

A nemzetgazdasági tárca vezetőjének javaslata alapján szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. A törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság.

A megfogalmazott módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.

A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.

Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést. Módosulhat a szintvizsga megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele.

Hozzászólások

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu