Nem mindegy, ki hova, melyik uniós tagállamba születik - állapítja meg egy pénteken nyilvánosságra hozott jelentés...
Nem mindegy, ki hova, melyik uniós tagállamba születik - állapítja meg egy pénteken nyilvánosságra hozott jelentés, amely rámutat az oktatáshoz való hozzáférésben és az abban elért eredményekben tapasztalt különbségekre az Európai Unióban.
A most első alkalommal összeállított jelentés, amelyet az Európai Bizottság és a NESSE (Network of Experts on Social Sciences of Education and Training - Oktatási és Képzési Társadalomtudományok Szakértőinek Hálózata) készített, rámutat: alapvetően észak-dél irányú megosztottság tapasztalható; a legalacsonyabban képzett Olaszország, Görögország és Spanyolország lakossága, ahol jóval negyven százalék fölötti azoknak az aránya, akik csak általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.
A tíz "legkevésbé képzett" európai régiónál öt portugál, három pedig spanyol. A tanulmány tanúsága szerint Magyarország hét régiója közül a közép-magyarországi régióban a legkevesebb a csak alacsony végzettséggel rendelkező ember, a többi hat régióban 24,7 és 42,9 százalék közé tehető az alacsony végzettségűek aránya.
Felsőfokú végzettséggel a britek, a belgák, a svédek és a hollandok közül rendelkeznek a legtöbben. Magasan képzettek az Írország déli részén élők és a finnek is; ezekben a térségekben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 24 és 40 százalék között van. Magyarországon a közép-magyarországi régióban az emberek negyede-ötöde rendelkezik diplomával, a többi térségben viszont kevesebb mint minden hatodik ember végzett egyetemet vagy főiskolát. A legkevesebb diplomás Románia, Olaszország és Portugália különböző térségeiben él, ahol a lakosságon belüli arányuk 7 és 8,6 százalék közé tehető.
A dokumentum kitér az élethosszig tartó tanulásra is, amelyet a 25 és 64 éves kor között, képzésben vagy oktatásban részt vevők hányadával határoz meg. Magyarországon ez egyik térségben sem éri el a 2,4 százalékot. A legkevesebb felnőtt Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban vesz részt valamilyen képzésben vagy oktatásban, van ahol a tanuló felnőttek aránya az 1 százalékot sem éri el. A legtöbb 25 és 64 év közötti Nagy-Britanniában, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban és Finnországban tanul.
A Bizottság a jelentés alapján megállapítja, hogy továbbra is nagy eltérések vannak abban, hogy az uniós polgárok melyik tagállamban milyen szintű oktatáshoz jutnak hozzá és milyen végzettséget szereznek, annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezettek az oktatásban tapasztalható esélyegyenlőség segítésére. Az Európai Bizottság a jelentés megállapításainak birtokában felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek többet az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.
"Minden európai polgárnak lehetőséget kellene kapnia, hogy jó minőségű oktatásban és képzésben részesüljön, függetlenül attól, hogy hol él" - jelentette ki Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság ciprusi tagja, aki az oktatásért felel.
A jelentés az összegyűjtött adatok alapján azt a következtetést vonja le, hogy az emberek végzettségében tapasztalható eltérések akadályozzák a régiók és a gazdaság fejlődését és elősegíti az "agyelszívást" a fejlettebb térségek irányába. A jelentés úgy véli, hogy a végzettségekben és képzettségekben tapasztalt eltérések jellege és társadalmi hatása térségenként eltér, ezért a szakértők általános megoldások helyett egyedi, térségspecifikus politikák kidolgozását javasolják.
Az Európai Bizottság közleménye tudatja, hogy a testület novemberben készül elfogadni új stratégiáját a "képességek újragondolásáról", amely a képzettségekben és végzettségekben tapasztalható egyenlőtlenségekre is kitér majd, 2013-ban pedig javaslatokat terjesztenek a tagállamok elé arra vonatkozólag, hogyan javítsák az esélyegyenlőséget az oktatás és képzés területén.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
