Az első munkahely az igazi?

A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már...

  • MTI

A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a fiatalok tizede dolgozott - derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) diplomás pályakövetési felméréséből. Összesen 727 - 2008-ban és 2010-ben végzett - hallgatót kérdeztek meg munkaerő-piaci tapasztalataikról, illetve továbbképzési terveikről, a felmérés eredménye meglepő volt. 

A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók ötöde váltott. Az érintettek 86 százalékának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11 százalékuknak kettő; az egykori hallgatók átlagosan 5 hónapig voltak munka nélkül.

A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezett 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel 43 százaléka az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 86 százalékuk a szakmájában helyezkedett el.

Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik - áll a közleményben.

A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók, s ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt.

A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35 százaléka talált munkát, 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni - derül ki a felmérésből.
Stiller Ákos

Az egykori hallgatók jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint volt, havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9 százalékának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.

A válaszadók 88 százaléka a piaci szférában helyezkedett el, mintegy 8 százalékuk dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként, míg állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottjaként a végzettek 4 százaléka vállalt munkát.

A korábbi hallgatók 22 százaléka pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik, míg 13 százaléknyian dolgoznak kereskedelmi vállalkozásban, illetve ugyanilyen arányban találjuk a feldolgozóipari cégeknél elhelyezkedőket is. Közigazgatásban, adminisztratív tevékenységgel foglalkozó vállalkozásban, távközlési iparágban, valamint vendéglátással, szálláshely-biztosítással foglalkozó cégnél a megkérdezettek 8-8 százaléka dolgozik.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.