A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már...
A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a fiatalok tizede dolgozott - derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) diplomás pályakövetési felméréséből. Összesen 727 - 2008-ban és 2010-ben végzett - hallgatót kérdeztek meg munkaerő-piaci tapasztalataikról, illetve továbbképzési terveikről, a felmérés eredménye meglepő volt.
A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók ötöde váltott. Az érintettek 86 százalékának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11 százalékuknak kettő; az egykori hallgatók átlagosan 5 hónapig voltak munka nélkül.
A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezett 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel 43 százaléka az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 86 százalékuk a szakmájában helyezkedett el.
Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik - áll a közleményben.A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók, s ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt.
A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35 százaléka talált munkát, 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni - derül ki a felmérésből.
Az egykori hallgatók jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint volt, havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9 százalékának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.
A válaszadók 88 százaléka a piaci szférában helyezkedett el, mintegy 8 százalékuk dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként, míg állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottjaként a végzettek 4 százaléka vállalt munkát.
A korábbi hallgatók 22 százaléka pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik, míg 13 százaléknyian dolgoznak kereskedelmi vállalkozásban, illetve ugyanilyen arányban találjuk a feldolgozóipari cégeknél elhelyezkedőket is. Közigazgatásban, adminisztratív tevékenységgel foglalkozó vállalkozásban, távközlési iparágban, valamint vendéglátással, szálláshely-biztosítással foglalkozó cégnél a megkérdezettek 8-8 százaléka dolgozik.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
