Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már...
A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a fiatalok tizede dolgozott - derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) diplomás pályakövetési felméréséből. Összesen 727 - 2008-ban és 2010-ben végzett - hallgatót kérdeztek meg munkaerő-piaci tapasztalataikról, illetve továbbképzési terveikről, a felmérés eredménye meglepő volt.
A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók ötöde váltott. Az érintettek 86 százalékának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11 százalékuknak kettő; az egykori hallgatók átlagosan 5 hónapig voltak munka nélkül.

A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezett 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel 43 százaléka az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 86 százalékuk a szakmájában helyezkedett el.
Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik - áll a közleményben.
A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók, s ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt.
A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35 százaléka talált munkát, 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni - derül ki a felmérésből.

Az egykori hallgatók jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint volt, havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9 százalékának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.
A válaszadók 88 százaléka a piaci szférában helyezkedett el, mintegy 8 százalékuk dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként, míg állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottjaként a végzettek 4 százaléka vállalt munkát.
A korábbi hallgatók 22 százaléka pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik, míg 13 százaléknyian dolgoznak kereskedelmi vállalkozásban, illetve ugyanilyen arányban találjuk a feldolgozóipari cégeknél elhelyezkedőket is. Közigazgatásban, adminisztratív tevékenységgel foglalkozó vállalkozásban, távközlési iparágban, valamint vendéglátással, szálláshely-biztosítással foglalkozó cégnél a megkérdezettek 8-8 százaléka dolgozik.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).