A bölcsészettudományokat oktató tanárok rengeteg energiáját felemészti, hogy a hallgatóikat megnyugtassák: értékes az, amit csinálnak. Egy amerikai adjunktus ezért most a Washington Poston megírta, miért a bölcsészdiploma a legjobban hasznosítható a technológia és az üzlet világában.
"Nekünk, akik a felsőoktatásban tanítunk, és pontosan tudjuk, hogy milyen sok szempontból értékes a bölcsészettudományi képzés, jobban kell igyekeznünk, hogy ezt a diákoknak is el tudjuk magyarázni" - írja Cecilia Gaposchkin, az amerikai Dartmouth College adjunktusa a Washington Post blogrovatában. Az intézmény egyike az úgynevezett ''liberal arts college-oknak'', amelyek a bölcsészettudományokra specializálódtak.
A középkori történelmet oktató tanár az egyik órán a 12. századi francia filozófus és teológus, Peter Abelard Sic et Non (Igen és nem) című művének előszavát dolgozta fel a diákokkal, amely szerinte a felsőfokú oktatás célját és fontosságát is megalapozta. ''A mű megfogalmazza, hogy mit jelent a tudományos, kritikai nézőpont, és hogyan kell megtanítani. Ez vezetett a párizsi egyetem megalapításához és a bölcsészettudományokra épülő felsőoktatáshoz. Az óra ''aha-élmény'' volt a diákok számára'' - írja.
A hét szabad művészetet - a nyelvtan, logika, retorika együtt a trivium, a számtan, geometria, zene és csillagászat pedig a quadrivium - persze már jóval korábban, az ókori Rómában is tanították kanonikus szövegek alapján, hogy a polgárok elsajátíthassák a független gondolkodást, és birtokában legyenek azoknak a képességeknek, amelyek a kormányzásban és a társadalmi életben való részvételhez szükségesek. Ezeket a tudományokat őrizték meg és adták tovább a középkori kolostorokban is. Mennyire vagytok műveltek? Csak bátran töltsétek ki ezt a tesztet.
A megkérdőjelezhetetlen kanonikus szerzők művei ugyanakkor sokszor ellentmondtak egymásnak: Abelard arra mutatott rá, hogy racionális vizsgálattal, a vélemények és tények különválasztásával jobban meg lehet érteni a világot (ebből lett a skolasztika). A diákoknak az egyetemen először a hét szabad művészetet kellett elsajátítaniuk, ezután mehettek tovább a filozófiára, teológiára, illetve a ''praktikus'' tudományokra, mint a jog, az orvostudomány. A szabad művészetek adták az intellektuális alapot, a tudomány műveléséhez szükséges készségeket, a tudás ás a világ határainak érzetét.
A lényeg a kritikai gondolkodás, a kételkedés, a készen kapott elméleteken való túllépés, a határok feszegetése - ma is ezek a célok. Ezek szolgálják a gazdaság, az egyéni karrierek és a társadalom érdekeit is - írja a tanár.
Gaposchkin ugyanezeket a képességeket hallotta vissza, amikor vállalatok képviselőivel interjúzott arról, miért a Dartmouth végzősei között keresik az új munkatársakat. ''Egy friss riport szerint a technológiai cégeknél is a bölcsészettudományi diploma a befutó. Nem az oktatás tartalma számít, hanem a kételkedés elemi ösztönének elsajátítása''. Itt a lista: ezekkel a diplomákkal lehet a legtöbbet keresni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
