A bölcsészdiploma az alap, amelyre bármilyen speciális tudást fel lehet építeni
shutterstock
"Nekünk, akik a felsőoktatásban tanítunk, és pontosan tudjuk, hogy milyen sok szempontból értékes a bölcsészettudományi képzés, jobban kell igyekeznünk, hogy ezt a diákoknak is el tudjuk magyarázni" - írja Cecilia Gaposchkin, az amerikai Dartmouth College adjunktusa a Washington Post blogrovatában. Az intézmény egyike az úgynevezett ''liberal arts college-oknak'', amelyek a bölcsészettudományokra specializálódtak.
A középkori történelmet oktató tanár az egyik órán a 12. századi francia filozófus és teológus, Peter Abelard Sic et Non (Igen és nem) című művének előszavát dolgozta fel a diákokkal, amely szerinte a felsőfokú oktatás célját és fontosságát is megalapozta. ''A mű megfogalmazza, hogy mit jelent a tudományos, kritikai nézőpont, és hogyan kell megtanítani. Ez vezetett a párizsi egyetem megalapításához és a bölcsészettudományokra épülő felsőoktatáshoz. Az óra ''aha-élmény'' volt a diákok számára'' - írja.
A hét szabad művészetet - a nyelvtan, logika, retorika együtt a trivium, a számtan, geometria, zene és csillagászat pedig a quadrivium - persze már jóval korábban, az ókori Rómában is tanították kanonikus szövegek alapján, hogy a polgárok elsajátíthassák a független gondolkodást, és birtokában legyenek azoknak a képességeknek, amelyek a kormányzásban és a társadalmi életben való részvételhez szükségesek. Ezeket a tudományokat őrizték meg és adták tovább a középkori kolostorokban is. Mennyire vagytok műveltek? Csak bátran töltsétek ki ezt a tesztet.
A megkérdőjelezhetetlen kanonikus szerzők művei ugyanakkor sokszor ellentmondtak egymásnak: Abelard arra mutatott rá, hogy racionális vizsgálattal, a vélemények és tények különválasztásával jobban meg lehet érteni a világot (ebből lett a skolasztika). A diákoknak az egyetemen először a hét szabad művészetet kellett elsajátítaniuk, ezután mehettek tovább a filozófiára, teológiára, illetve a ''praktikus'' tudományokra, mint a jog, az orvostudomány. A szabad művészetek adták az intellektuális alapot, a tudomány műveléséhez szükséges készségeket, a tudás ás a világ határainak érzetét.
A lényeg a kritikai gondolkodás, a kételkedés, a készen kapott elméleteken való túllépés, a határok feszegetése - ma is ezek a célok. Ezek szolgálják a gazdaság, az egyéni karrierek és a társadalom érdekeit is - írja a tanár.
Gaposchkin ugyanezeket a képességeket hallotta vissza, amikor vállalatok képviselőivel interjúzott arról, miért a Dartmouth végzősei között keresik az új munkatársakat. ''Egy friss riport szerint a technológiai cégeknél is a bölcsészettudományi diploma a befutó. Nem az oktatás tartalma számít, hanem a kételkedés elemi ösztönének elsajátítása''. Itt a lista: ezekkel a diplomákkal lehet a legtöbbet keresni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
