Megdöbbentő tény? Nem is olyan rossz a bölcsész diploma

A bölcsészettudományokat oktató tanárok rengeteg energiáját felemészti, hogy a hallgatóikat megnyugtassák: értékes az, amit csinálnak. Egy amerikai adjunktus ezért most a Washington Poston megírta, miért a bölcsészdiploma a legjobban hasznosítható a technológia és az üzlet világában.

  • Eduline
A bölcsészdiploma az alap, amelyre bármilyen speciális tudást fel lehet építeni
shutterstock

"Nekünk, akik a felsőoktatásban tanítunk, és pontosan tudjuk, hogy milyen sok szempontból értékes a bölcsészettudományi képzés, jobban kell igyekeznünk, hogy ezt a diákoknak is el tudjuk magyarázni" - írja Cecilia Gaposchkin, az amerikai Dartmouth College adjunktusa a Washington Post blogrovatában. Az intézmény egyike az úgynevezett ''liberal arts college-oknak'', amelyek a bölcsészettudományokra specializálódtak.

A középkori történelmet oktató tanár az egyik órán a 12. századi francia filozófus és teológus, Peter Abelard Sic et Non (Igen és nem) című művének előszavát dolgozta fel a diákokkal, amely szerinte a felsőfokú oktatás célját és fontosságát is megalapozta. ''A mű megfogalmazza, hogy mit jelent a tudományos, kritikai nézőpont, és hogyan kell megtanítani. Ez vezetett a párizsi egyetem megalapításához és a bölcsészettudományokra épülő felsőoktatáshoz. Az óra ''aha-élmény'' volt a diákok számára'' - írja.

A hét szabad művészetet - a nyelvtan, logika, retorika együtt a trivium, a számtan, geometria, zene és csillagászat pedig a quadrivium - persze már jóval korábban, az ókori Rómában is tanították kanonikus szövegek alapján, hogy a polgárok elsajátíthassák a független gondolkodást, és birtokában legyenek azoknak a képességeknek, amelyek a kormányzásban és a társadalmi életben való részvételhez szükségesek. Ezeket a tudományokat őrizték meg és adták tovább a középkori kolostorokban is. Mennyire vagytok műveltek? Csak bátran töltsétek ki ezt a tesztet.

A megkérdőjelezhetetlen kanonikus szerzők művei ugyanakkor sokszor ellentmondtak egymásnak: Abelard arra mutatott rá, hogy racionális vizsgálattal, a vélemények és tények különválasztásával jobban meg lehet érteni a világot (ebből lett a skolasztika). A diákoknak az egyetemen először a hét szabad művészetet kellett elsajátítaniuk, ezután mehettek tovább a filozófiára, teológiára, illetve a ''praktikus'' tudományokra, mint a jog, az orvostudomány. A szabad művészetek adták az intellektuális alapot, a tudomány műveléséhez szükséges készségeket, a tudás ás a világ határainak érzetét.

A lényeg a kritikai gondolkodás, a kételkedés, a készen kapott elméleteken való túllépés, a határok feszegetése - ma is ezek a célok. Ezek szolgálják a gazdaság, az egyéni karrierek és a társadalom érdekeit is - írja a tanár.

Gaposchkin ugyanezeket a képességeket hallotta vissza, amikor vállalatok képviselőivel interjúzott arról, miért a Dartmouth végzősei között keresik az új munkatársakat. ''Egy friss riport szerint a technológiai cégeknél is a bölcsészettudományi diploma a befutó. Nem az oktatás tartalma számít, hanem a kételkedés elemi ösztönének elsajátítása''. Itt a lista: ezekkel a diplomákkal lehet a legtöbbet keresni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.