Csak Ciprus teljesített rosszabbul nálunk a felmérésen.
Magyarország idén 51,6 ponttal az utolsó előtti helyen végzett az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségét mérő listáján – számolt be róla a 444.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2013 óta rendszeresen méri az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó helyzetét. Egy 1-től 100-ig terjedő skálát használnak, ahol az 1 a teljes egyenlőtlenséget, a 100 pedig a teljes egyenlőséget jelenti.
A Nemek Közötti Egyenlőség Index hat területen mutat rá a nők és férfiak közötti egyenlőség helyzetére:
Az EU 2025-ös Nemek Közötti Egyenlőségi Indexe 63,4 ponton áll a 100-ból, ami jelentős különbségeket mutat a tagállamok között: Magyarország az átlagtól 11,8 ponttal van lemaradva.
Magyarország a 51,6 pontjával a 26. helyen áll az EU-ban. Ez az alacsony pozíció elsősorban a hatalmi (27. hely) és a tudás (21. hely) területén elért gyenge eredményeknek tudható be. A Nemi Egyenlőségi Index Magyarországon 2015 óta 2,1 ponttal, 2020 óta pedig 0,5 ponttal emelkedett. A felmérés szerint a javulás elsősorban a foglalkoztatás fejlődésének köszönhető.
Összességében nézve, az EIGE szerint a megújított módszertan alapján – amely új mutatókat vezet be és újragondolja a változás ütemét – legalább 50 évre vagyunk a teljes nemek közötti egyenlőség elérésétől.
A legjobb eredményt egyébként a Svédek érték el 73,7 ponttal, őket követik a franciák (73,4 pont) és a dánok (71,8 pont).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
