Magyarország a második legrosszabb helyen áll az EU nemi egyenlőségi rangsorában

Csak Ciprus teljesített rosszabbul nálunk a felmérésen.

Magyarország idén 51,6 ponttal az utolsó előtti helyen végzett az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségét mérő listáján – számolt be róla a 444.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2013 óta rendszeresen méri az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó helyzetét. Egy 1-től 100-ig terjedő skálát használnak, ahol az 1 a teljes egyenlőtlenséget, a 100 pedig a teljes egyenlőséget jelenti.

A Nemek Közötti Egyenlőség Index hat területen mutat rá a nők és férfiak közötti egyenlőség helyzetére:

  • munka
  • pénz
  • tudás
  • idő
  • hatalom
  • egészség

Az EU 2025-ös Nemek Közötti Egyenlőségi Indexe 63,4 ponton áll a 100-ból, ami jelentős különbségeket mutat a tagállamok között: Magyarország az átlagtól 11,8 ponttal van lemaradva.

Magyarország a 51,6 pontjával a 26. helyen áll az EU-ban. Ez az alacsony pozíció elsősorban a hatalmi (27. hely) és a tudás (21. hely) területén elért gyenge eredményeknek tudható be. A Nemi Egyenlőségi Index Magyarországon 2015 óta 2,1 ponttal, 2020 óta pedig 0,5 ponttal emelkedett. A felmérés szerint a javulás elsősorban a foglalkoztatás fejlődésének köszönhető.

Összességében nézve, az EIGE szerint a megújított módszertan alapján – amely új mutatókat vezet be és újragondolja a változás ütemét – legalább 50 évre vagyunk a teljes nemek közötti egyenlőség elérésétől.

A legjobb eredményt egyébként a Svédek érték el 73,7 ponttal, őket követik a franciák (73,4 pont) és a dánok (71,8 pont).

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.