Magyarország a második legrosszabb helyen áll az EU nemi egyenlőségi rangsorában

Csak Ciprus teljesített rosszabbul nálunk a felmérésen.

Magyarország idén 51,6 ponttal az utolsó előtti helyen végzett az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségét mérő listáján – számolt be róla a 444.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2013 óta rendszeresen méri az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó helyzetét. Egy 1-től 100-ig terjedő skálát használnak, ahol az 1 a teljes egyenlőtlenséget, a 100 pedig a teljes egyenlőséget jelenti.

A Nemek Közötti Egyenlőség Index hat területen mutat rá a nők és férfiak közötti egyenlőség helyzetére:

  • munka
  • pénz
  • tudás
  • idő
  • hatalom
  • egészség

Az EU 2025-ös Nemek Közötti Egyenlőségi Indexe 63,4 ponton áll a 100-ból, ami jelentős különbségeket mutat a tagállamok között: Magyarország az átlagtól 11,8 ponttal van lemaradva.

Magyarország a 51,6 pontjával a 26. helyen áll az EU-ban. Ez az alacsony pozíció elsősorban a hatalmi (27. hely) és a tudás (21. hely) területén elért gyenge eredményeknek tudható be. A Nemi Egyenlőségi Index Magyarországon 2015 óta 2,1 ponttal, 2020 óta pedig 0,5 ponttal emelkedett. A felmérés szerint a javulás elsősorban a foglalkoztatás fejlődésének köszönhető.

Összességében nézve, az EIGE szerint a megújított módszertan alapján – amely új mutatókat vezet be és újragondolja a változás ütemét – legalább 50 évre vagyunk a teljes nemek közötti egyenlőség elérésétől.

A legjobb eredményt egyébként a Svédek érték el 73,7 ponttal, őket követik a franciák (73,4 pont) és a dánok (71,8 pont).

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.