A „zsenialitás” férfi privilégium? - új kutatás készült a lányok hátrányáról a tudományban
„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”
Magyarország idén 51,6 ponttal az utolsó előtti helyen végzett az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségét mérő listáján – számolt be róla a 444.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2013 óta rendszeresen méri az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó helyzetét. Egy 1-től 100-ig terjedő skálát használnak, ahol az 1 a teljes egyenlőtlenséget, a 100 pedig a teljes egyenlőséget jelenti.
A Nemek Közötti Egyenlőség Index hat területen mutat rá a nők és férfiak közötti egyenlőség helyzetére:
- munka
- pénz
- tudás
- idő
- hatalom
- egészség
Az EU 2025-ös Nemek Közötti Egyenlőségi Indexe 63,4 ponton áll a 100-ból, ami jelentős különbségeket mutat a tagállamok között: Magyarország az átlagtól 11,8 ponttal van lemaradva.
Magyarország a 51,6 pontjával a 26. helyen áll az EU-ban. Ez az alacsony pozíció elsősorban a hatalmi (27. hely) és a tudás (21. hely) területén elért gyenge eredményeknek tudható be. A Nemi Egyenlőségi Index Magyarországon 2015 óta 2,1 ponttal, 2020 óta pedig 0,5 ponttal emelkedett. A felmérés szerint a javulás elsősorban a foglalkoztatás fejlődésének köszönhető.
Összességében nézve, az EIGE szerint a megújított módszertan alapján – amely új mutatókat vezet be és újragondolja a változás ütemét – legalább 50 évre vagyunk a teljes nemek közötti egyenlőség elérésétől.
A legjobb eredményt egyébként a Svédek érték el 73,7 ponttal, őket követik a franciák (73,4 pont) és a dánok (71,8 pont).
