Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Csak Ciprus teljesített rosszabbul nálunk a felmérésen.
Magyarország idén 51,6 ponttal az utolsó előtti helyen végzett az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségét mérő listáján – számolt be róla a 444.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2013 óta rendszeresen méri az uniós tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó helyzetét. Egy 1-től 100-ig terjedő skálát használnak, ahol az 1 a teljes egyenlőtlenséget, a 100 pedig a teljes egyenlőséget jelenti.
A Nemek Közötti Egyenlőség Index hat területen mutat rá a nők és férfiak közötti egyenlőség helyzetére:
Az EU 2025-ös Nemek Közötti Egyenlőségi Indexe 63,4 ponton áll a 100-ból, ami jelentős különbségeket mutat a tagállamok között: Magyarország az átlagtól 11,8 ponttal van lemaradva.
Magyarország a 51,6 pontjával a 26. helyen áll az EU-ban. Ez az alacsony pozíció elsősorban a hatalmi (27. hely) és a tudás (21. hely) területén elért gyenge eredményeknek tudható be. A Nemi Egyenlőségi Index Magyarországon 2015 óta 2,1 ponttal, 2020 óta pedig 0,5 ponttal emelkedett. A felmérés szerint a javulás elsősorban a foglalkoztatás fejlődésének köszönhető.
Összességében nézve, az EIGE szerint a megújított módszertan alapján – amely új mutatókat vezet be és újragondolja a változás ütemét – legalább 50 évre vagyunk a teljes nemek közötti egyenlőség elérésétől.
A legjobb eredményt egyébként a Svédek érték el 73,7 ponttal, őket követik a franciák (73,4 pont) és a dánok (71,8 pont).
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.