Az élethosszig tartó tanulás mutatójában a 27 tagország között Magyarország csak a 21. helyet szerezte meg, mellyel a mezőny utolsó harmadában helyezkedik el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren tanultak a magyarországi egyetemeken. Az Eurostudent kutatása alapján a hallgatók 15,7 százaléka 30 év feletti, többségük esti, levelező vagy távoktatási formában tanul. Nappali tagozaton csupán 3,3 százalékuk vesz részt, vagyis munka mellett ült vissza az iskolapadba - írja a Népszava.
A nem nappali képzésekre járó egyetemi hallgatók száma emelkedett: idén 107 ezren tanultak ilyen formában, 11 ezerrel többen, mint az előző tanévben. Ugyanakkor míg 2023-ban 19,2 ezren szereztek végzettséget ebben a munkarendben, 2024-ben már csak 14,8 ezren.A felnőttoktatás területén hasonló visszaesés tapasztalható az érettségit szerzők számában is: 2023-ban még 8,2 ezer fő tett sikeres vizsgát, 2024-ben viszont már csak 6,1 ezren. Ezzel szemben a szakképzésben nőtt a teljesítmény: a tavalyi évben tízezerrel több szakmai vizsgát tettek, mint korábban.Aggasztó adat, hogy még mindig közel 70 ezren élnek Magyarországon, akik nem fejezték be az általános iskolát sem. A felnőttoktatásban mindössze 744-en zárták sikeresen a 8. osztályt 2024-ben.Az egész életen át tartó tanulás terén hazánk az EU-s mezőny hátsó harmadában van. A KSH szerint a 25–64 év közötti lakosságnak csupán 9,6 százaléka vett részt bármilyen oktatásban 2023-ban, amivel Magyarország a 21. helyet foglalja el az uniós rangsorban. Az élen Svédország áll 38,8 százalékkal, míg az uniós átlag 12,8 százalék.Jó hír, hogy ezzel az eredménnyel Bulgáriát sikerült megelőzni, hiszen ez az arány az unioós országok közül ott a legalacsonyabb (1,4 százalék),
Fontos kiemelni, hogy a folyamatos technológiai és gazdasági változások egyre inkább megkövetelik az újabb és újabb képzésekbe való bekapcsolódást. Ennek ellenére Magyarországon a tanulási kedv még mindig alacsony, és a felnőttek közül sokan nem jutnak el a tanulmányok befejezéséig.
Szeretnétek minél több pontot szerezni az érettségin? Jó helyen jártok – segítünk, hogy jól sikerüljön a felkészülés. Legyen szó a számológép praktikus használatáról, a logikai tagadás megértéséről vagy hatékony tanulási stratégiákról, a Studium Generale csapatával összegyűjtöttünk néhány igazán hasznos tudnivalót, amelyekkel könnyebben vehetitek az akadályokat.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Pankotai Lili azt is kiemelte közösségi oldalán, hogy ő akkor is rendszerkritikus marad, ha új kormány van, de ez nem azt jelenti, hogy csak kritizál.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
