Még egy oktatási statisztika, amiben messze elmarad Magyarország az uniós átlagtól

Az élethosszig tartó tanulás mutatójában a 27 tagország között Magyarország csak a 21. helyet szerezte meg, mellyel a mezőny utolsó harmadában helyezkedik el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren tanultak a magyarországi egyetemeken. Az Eurostudent kutatása alapján a hallgatók 15,7 százaléka 30 év feletti, többségük esti, levelező vagy távoktatási formában tanul. Nappali tagozaton csupán 3,3 százalékuk vesz részt, vagyis munka mellett ült vissza az iskolapadba - írja a Népszava.

A

nem nappali képzésekre járó egyetemi hallgatók száma emelkedett

: idén 107 ezren tanultak ilyen formában, 11 ezerrel többen, mint az előző tanévben. Ugyanakkor míg 2023-ban 19,2 ezren szereztek végzettséget ebben a munkarendben, 2024-ben már csak 14,8 ezren.

A felnőttoktatás területén hasonló visszaesés tapasztalható az érettségit szerzők számában is: 2023-ban még 8,2 ezer fő tett sikeres vizsgát, 2024-ben viszont már csak 6,1 ezren. Ezzel szemben a szakképzésben nőtt a teljesítmény: a tavalyi évben tízezerrel több szakmai vizsgát tettek, mint korábban.

Aggasztó adat, hogy még mindig közel 70 ezren élnek Magyarországon, akik nem fejezték be az általános iskolát sem. A felnőttoktatásban mindössze 744-en zárták sikeresen a 8. osztályt 2024-ben.

Az

egész életen át tartó tanulás terén hazánk

az EU-s mezőny hátsó harmadában van. A KSH szerint a 25–64 év közötti lakosságnak csupán 9,6 százaléka vett részt bármilyen oktatásban 2023-ban, amivel Magyarország a 21. helyet foglalja el az uniós rangsorban. Az élen Svédország áll 38,8 százalékkal, míg az uniós átlag 12,8 százalék.

Jó hír, hogy ezzel az eredménnyel Bulgáriát sikerült megelőzni, hiszen ez az arány az unioós országok közül ott a legalacsonyabb (1,4 százalék),

Fontos kiemelni, hogy a folyamatos technológiai és gazdasági változások egyre inkább megkövetelik az újabb és újabb képzésekbe való bekapcsolódást. Ennek ellenére Magyarországon a tanulási kedv még mindig alacsony, és a felnőttek közül sokan nem jutnak el a tanulmányok befejezéséig.

 

 

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.