Összességében nőtt a felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest, viszont kevesebben érettségiztek, szereztek szakmai végzettséget vagy felsőfokú oklevelet.
A felnőttoktatásban tavaly összesen 450-en végezték el sikeresen a 8. évfolyamot, viszont 15%-kal kevesebben, összesen 5,9 ezren érettségiztek, mint egy évvel korábban. A sikeres szakmai vizsgát tett diákok számának 2015 óta tartó emelkedése is megállt, 2019-ben az előző évinél közel 400 fővel kevesebben, összesen 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget.
A sikeres szakmai vizsgát tettek számának 2015 óta tartó emelkedése megállt, 2019-ben az előző évinél közel 400 fővel kevesebben, összesen 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget. Legtöbben, 10 ezren 2019-ben is szakgimnáziumban szerezték meg végzettségüket, míg a szakközépiskolában a sikeres vizsgázók száma 6,7 ezer fő volt.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet nemrég azt emelte ki, hogy összességében 85,7 ezren tanulnak nem nappali oktatásban, 800 fővel többen, mint az előző tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019/2020-as tanéről szóló oktatási elemézésből, a sikeres vizsgák száma, azonban, ahogy a fenti adatokból is látszik, nem emelkedett. A KSH elemzése hozzáteszi, a növekedés jórészt az alapfokú oktatásban jelentkezett, ugyanis az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest közel harmadával, 3,2 ezer főre emelkedett. Felnőttoktatásban tanulók 92%-a (81,5 ezer fő) esti munkarendben, 4,4%-a (3,9 ezer fő) nappali, 3,0%-a (2,7 ezer fő) levelező, 0,9%-a (800 fő) pedig más, sajátos munkarend szerint tanul.
Az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók 74%-a (2,4 ezer fő) a 7–8. évfolyamon tanul, 39%-uk (1,2 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb. A gimnáziumi felnőttoktatásban tanulók között is sokan vannak fiatalabbak, itt a diákok 41%-a (11,6 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb.
A felnőttoktatásban legaktívabb a 20-24 éves korosztály, de sokan vannak 25-29 évesek is. Ez utóbbi korosztályban legtöbben a felsőoktatásban tanulnak, de minden korosztályban sokan vannak, akik középiskolai tanulmányaikat fejezik be. Jelenleg 59 évesnél idősebb diákok közül 800-an tanulnak középiskolában, 400-an pedig felsőoktatásban.
2019-ben a nem nappali képzéseken összesen 12,8 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 160 fővel kevesebben, mint az előző évben - derül ki a KSH adataiból.
A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel
Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
