Összességében nőtt a felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest, viszont kevesebben érettségiztek, szereztek szakmai végzettséget vagy felsőfokú oklevelet.
A felnőttoktatásban tavaly összesen 450-en végezték el sikeresen a 8. évfolyamot, viszont 15%-kal kevesebben, összesen 5,9 ezren érettségiztek, mint egy évvel korábban. A sikeres szakmai vizsgát tett diákok számának 2015 óta tartó emelkedése is megállt, 2019-ben az előző évinél közel 400 fővel kevesebben, összesen 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget.
A sikeres szakmai vizsgát tettek számának 2015 óta tartó emelkedése megállt, 2019-ben az előző évinél közel 400 fővel kevesebben, összesen 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget. Legtöbben, 10 ezren 2019-ben is szakgimnáziumban szerezték meg végzettségüket, míg a szakközépiskolában a sikeres vizsgázók száma 6,7 ezer fő volt.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet nemrég azt emelte ki, hogy összességében 85,7 ezren tanulnak nem nappali oktatásban, 800 fővel többen, mint az előző tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019/2020-as tanéről szóló oktatási elemézésből, a sikeres vizsgák száma, azonban, ahogy a fenti adatokból is látszik, nem emelkedett. A KSH elemzése hozzáteszi, a növekedés jórészt az alapfokú oktatásban jelentkezett, ugyanis az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest közel harmadával, 3,2 ezer főre emelkedett. Felnőttoktatásban tanulók 92%-a (81,5 ezer fő) esti munkarendben, 4,4%-a (3,9 ezer fő) nappali, 3,0%-a (2,7 ezer fő) levelező, 0,9%-a (800 fő) pedig más, sajátos munkarend szerint tanul.
Az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók 74%-a (2,4 ezer fő) a 7–8. évfolyamon tanul, 39%-uk (1,2 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb. A gimnáziumi felnőttoktatásban tanulók között is sokan vannak fiatalabbak, itt a diákok 41%-a (11,6 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb.
A felnőttoktatásban legaktívabb a 20-24 éves korosztály, de sokan vannak 25-29 évesek is. Ez utóbbi korosztályban legtöbben a felsőoktatásban tanulnak, de minden korosztályban sokan vannak, akik középiskolai tanulmányaikat fejezik be. Jelenleg 59 évesnél idősebb diákok közül 800-an tanulnak középiskolában, 400-an pedig felsőoktatásban.
2019-ben a nem nappali képzéseken összesen 12,8 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 160 fővel kevesebben, mint az előző évben - derül ki a KSH adataiból.
A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel
Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
