Új korszak indulhat az e-oktatásban

A járványhelyzet nagy hatással van az e- oktatásra is, hiszen egyre többen veszik igénybe és egyre több helyen tapasztalják meg az előnyeit. Persze ez most egy kényszerhelyzetből adódik, de vajon a jövőre nézve milyen változásokat hozhat?

  • Eduline

Míg 2017-ben 46 milliárd dolláros bevétele volt az e-oktatásnak, 2025-re 325 milliárd dolláros piacot prognosztizáltak – olvasható a Computerworld oldalán.

A járványhelyzet gyakorlatilag robbanásszerű változást hozott a szektorban. Első lépésben az oktatási intézmények álltak át az online képzésre az iskolák bezárást követően, mostanra pedig egyre több cég ismeri fel, hogy a munkatársak képzésébe való befektetés segíti a vállalkozás stabilitását, ami csökkenti a munkavállalói bizonytalanságot és piaci versenyelőnyt is eredményezhet.

Bár évente a cégek globálisan nagyon sok pénzt fordítanak tréningekre és képzésre, a vezetők csupán 8 százaléka tartja ezt hatékony befektetésnek. A digitális oktatási rendszerek kényszerű bevezetése jelentős változást hozhat.

A felmérések azt mutatják, hogy ezen a területen az egy dolláros befektetés akár 30 dolláros növekedést hozhat. Koharek András, az Országos Humánmenedzsment Egyesület e-learning, elektronikus oktatás szakértője elmondta az oldalnak: hosszú távon ezek a megoldások jóval költséghatékonyabbak a hagyományos oktatásnál. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy rendszeresen ismételt képzésnél 2 hónap alatt már megtérülhet az online rendszer és tartalom bevezetésére fordított összeg. Digitális oktatásnál nincs utazás – és szállásköltség, csökken a kieső munkaidő, mérhetőbbé válnak a képzési folyamatok, egyszerűsödik az adminisztráció és könnyebbé válik az ismétlés.A szakértő szerint a tanulás így sokkal élményszerűbbé válhat.

A Research Institute of America felmérése szerint a digitális képzésekkel jelentősen csökken a munkahelyi fluktuáció és a résztvevők elköteleződése is magasabb. Kutatások szerint Magyarországon 100 cégből kb 5 használja az e-learning képzéseket. Nagy esély van rá, hogy a járvány után ez a szám növekedni fog és hatékony lesz a digitális oktatás a munka világában is.

Májusban tartják a szakmai vizsgákat az iskolai rendszerű szakképzésben

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján a járványhelyzetre tekintettel, szigorú óvintézkedések mellett májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel. A minisztériumi javaslatról a jövő héten születhet kormánydöntés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.