Májusban tartják a szakmai vizsgákat az iskolai rendszerű szakképzésben

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján a járványhelyzetre tekintettel, szigorú óvintézkedések mellett májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel. A minisztériumi javaslatról a jövő héten születhet kormánydöntés.

  • Eduline/MTI

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy: a gazdaság újraindításához nagy szükség van a versenyképes szaktudással bíró, tehetséges fiatalokra. Azt is elmondta, hogy a javaslatban szigorú feltételeket határoztak meg a vizsgáztatásokhoz.

„A szakképzési rendszer átalakítása most talán fontosabb, mint valaha, ezért folytatjuk az ezzel kapcsolatos munkát, a fiatalokat pedig azzal is támogatni kívánjuk, hogy egy átgondolt, biztonságos, a jelenlegi különleges elvárásoknak megfelelő rendszerben tehessék le a vizsgáikat" – mondta Schanda Tamás.

A javaslat alapján a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban kell megszervezniük az intézményeknek. A gyakorlati vizsgákat az iskolák által meghatározott időpontban - lehetőség szerint - májusban tarthatják meg. Ezeket a vizsgákat is, az érettségihez hasonlóan kis létszámmal, a vizsgázók közötti megfelelő védőtávolság biztosításával, a biztonsági előírások betartásával kell megszervezni és lebonyolítani. 

A tervek szerint a szóbeli vizsga eredménye nélkül kell megállapítani a vizsga végeredményét. A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben a kötelező szakmai gyakorlat legalább 60 százalékát teljesítették. Fontos információ, hogy a vizsgára bocsátás feltételeként előírt okiratok (például nyelvvizsga, jogosítvány) bemutatása nem kötelező, sikeres vizsga esetén a bizonyítványt azok hiányában is ki kell állítani.

A szakmai javaslatban kitérnek arra is, hogy mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló vizsga nem szervezhető, ezeket a vizsgákat a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell megtartani. A javító- és pótlóvizsgák letételének lehetősége kapcsán megszabott, idén júniusban lejáró egy éves határidő a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakának utolsó napjáig meghosszabbodik. 

Ha a kezdeményezést elfogadják, akkor igazoltnak kell tekinteni azoknak a tanulóknak a hiányzását, akik a veszélyhelyzetre tekintettel valamely vizsgatevékenységen nem vesznek részt, és számukra a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező vizsgalehetőséget kell biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának. 

A jelenlegi nehéz helyzet sok kreativitást szabadított fel a tanárokban

Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a tanárok innovációs erejére.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.