Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ha nem jelenik meg újabb szakmalista, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. Ugyanakkor még nagyon sok a kérdőjel - mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke az Eduline-nak a szakképzési rendszer 2020 szeptemberében élesedő átalakításával kapcsolatban.
"Még nem látható, hogy mi lesz a felnőttképzés szerepe a jövőben. Sok olyan kérdés van az új szakképzési rendszer körül, amelyről nem beszél senki, így pedig nem lehet teljes képet alkotni" - mondta Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke az Eduline-nak.
Ahogy megírtuk, szeptember 30-án a Magyar Közlönyben megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a 2020. szeptember 1-jétől oktatható szakképesítések listájával. Ebben jelentősen visszavágták azoknak a képzéseknek a számát, amelyeket - a gyorsabb és rugalmasabb, igaz, nem ingyenes - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában is meg lehet szerezni, felnőttképzéssel foglalkozó szervezeteknél.
Míg a jelenlegi rendszerben mindössze 27 olyan képzés van, amelyet csak iskolai rendszerben (a szakképzési centrumokhoz tartozó, a jövő tanévtől új nevet kapó szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban) lehet elsajátítani, az új jegyzékben szereplő 174 - a művészeti képzésekkel együtt 196 - úgynevezett "alapszakma" mindegyike ilyen. A diákok nappali vagy esti tagozaton tanulhatnak majd, a képzési idő pedig két vagy három év lesz. Az ún. részszakképesítéseket, amelyekből 73 szerepel a listában, viszont csak iskolarendszeren kívüli, tanfolyami formában lehet majd megszerezni. A felnőttképzők a régi OKJ szerinti képzéseket 2020. december 31-ig indíthatnak.
A Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint az átalakítás az esti tagozatú képzés arányának növekedését fogja eredményezni. Zsuffa Ákos elmondta: olyat is lehetett hallani, hogy egy, az alapszakmákra épülő második szakképesítéseket vagy egyéb szakmai képzéseket tartalmazó jegyzéket is közzétesznek majd. Ilyen - a jelenleg hatályos jegyzékben még szereplő - képzések ugyanis a kormányrendelet alapján többé nem indulhatnak.
"Ha ilyen képzések nem lesznek, vagy csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni őket, valószínűleg csökkenni fog a felnőttképzésben indított OKJ-s tanfolyamok, illetve az ilyen módon szakmát szerzők száma" - mondta Zsuffa Ákos. Hozzátette: a felnőttképzők más típusú képzéseket is kínálnak, így a változás miatt a kapuikat nem kell majd bezárniuk.
A szakképzési törvény módosítását novemberben tárgyalja majd az Országgyűlés, az elnök szerint az még nem lehet tudni, hogy a felnőttképzési törvény változni fog-e. Az FVSZ hamarosan zárt fórumot tart a tagszervezeteikkel, az ott megbeszéltek alapján jelzi majd a felnőttképzők véleményét és javaslatát a kormányzat felé.
Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el az egyes képzési területeken: ezeket, illetve a szakképzés átalakításáról szóló többi cikkünket itt találjátok.
Itt a teljes lista: ilyen OKJ-s képzések közül válogathattok jövőre
Szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, itt a teljes lista, milyen képzéseket tanulhattok 2020. szeptember 1-jétől.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.