Felnőttképzők Szövetsége: még nem tudják, mi lesz a szerepük a szakképzés átalakítása után

Ha nem jelenik meg újabb szakmalista, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. Ugyanakkor még nagyon sok a kérdőjel - mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke az Eduline-nak a szakképzési rendszer 2020 szeptemberében élesedő átalakításával kapcsolatban.

  • Eduline

"Még nem látható, hogy mi lesz a felnőttképzés szerepe a jövőben. Sok olyan kérdés van az új szakképzési rendszer körül, amelyről nem beszél senki, így pedig nem lehet teljes képet alkotni" - mondta Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke az Eduline-nak.

Ahogy megírtuk, szeptember 30-án a Magyar Közlönyben megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a 2020. szeptember 1-jétől oktatható szakképesítések listájával. Ebben jelentősen visszavágták azoknak a képzéseknek a számát, amelyeket - a gyorsabb és rugalmasabb, igaz, nem ingyenes - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában is meg lehet szerezni, felnőttképzéssel foglalkozó szervezeteknél.

Míg a jelenlegi rendszerben mindössze 27 olyan képzés van, amelyet csak iskolai rendszerben (a szakképzési centrumokhoz tartozó, a jövő tanévtől új nevet kapó szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban) lehet elsajátítani, az új jegyzékben szereplő 174 - a művészeti képzésekkel együtt 196 - úgynevezett "alapszakma" mindegyike ilyen. A diákok nappali vagy esti tagozaton tanulhatnak majd, a képzési idő pedig két vagy három év lesz. Az ún. részszakképesítéseket, amelyekből 73 szerepel a listában, viszont csak iskolarendszeren kívüli, tanfolyami formában lehet majd megszerezni. A felnőttképzők a régi OKJ szerinti képzéseket 2020. december 31-ig indíthatnak.

A Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint az átalakítás az esti tagozatú képzés arányának növekedését fogja eredményezni. Zsuffa Ákos elmondta: olyat is lehetett hallani, hogy egy, az alapszakmákra épülő második szakképesítéseket vagy egyéb szakmai képzéseket tartalmazó jegyzéket is közzétesznek majd. Ilyen - a jelenleg hatályos jegyzékben még szereplő - képzések ugyanis a kormányrendelet alapján többé nem indulhatnak.

"Ha ilyen képzések nem lesznek, vagy csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni őket, valószínűleg csökkenni fog a felnőttképzésben indított OKJ-s tanfolyamok, illetve az ilyen módon szakmát szerzők száma" - mondta Zsuffa Ákos. Hozzátette: a felnőttképzők más típusú képzéseket is kínálnak, így a változás miatt a kapuikat nem kell majd bezárniuk.

A szakképzési törvény módosítását novemberben tárgyalja majd az Országgyűlés, az elnök szerint az még nem lehet tudni, hogy a felnőttképzési törvény változni fog-e. Az FVSZ hamarosan zárt fórumot tart a tagszervezeteikkel, az ott megbeszéltek alapján jelzi majd a felnőttképzők véleményét és javaslatát a kormányzat felé.

Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el az egyes képzési területeken: ezeket, illetve a szakképzés átalakításáról szóló többi cikkünket itt találjátok.

Itt a teljes lista: ilyen OKJ-s képzések közül válogathattok jövőre

Szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, itt a teljes lista, milyen képzéseket tanulhattok 2020. szeptember 1-jétől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.