A magyar gyerekek közel fele azért aggódik, hogy nem fog munkát találni

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány több mint ötezer 10-17 éves gyereket kérdezett meg többek között arról, hogy érzik magukat az iskolában, mennyire veszik figyelembe a véleményüket és mitől rettegnek.

  • Eduline

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által végzett internetes felmérés aggasztó eredményeket hozott – kiderült, tízből kilenc gyerek szorong valami miatt. A válaszadó gyerekek 44 százaléka azért aggódik, hogy nem fog munkát találni, 40 százalék az éghajlatváltozás miatt, 39 százalékuk pedig az esetleges háború vagy terrortámadás miatt retteg - írja a hvg.hu.

A tananyagról is elég lesújtó a vélemények születtek: háromból két gyerek sok mindent haszontalannak tart, amit az iskolában tanulnak és elégedetlenek a helyzettel. Egy kilencéves kisgyerek arra panaszkodik, hogy szervezettlen az oktatás, túl sokat ülnek, kevés a sport, de ami még ennél is rosszabb, kiabálós a tanár.

Minden ötödik gyerek annyira leterhelt, hogy nincs ideje sportolni, zenélni, vagy bármilyen más szabadidős tevékenységet folytatni. Brutálisan magas óraszámokra hivatkoznak, ami mellett képtelenség bármire is időt szánni.

Friss adatok: ennyit keresnek az egyetemi vezetők, itt vannak a legjobban fizetett rektorok

Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.

A gyerekek ötöde arra is panaszkodott, nagyon sok a bántalmazás, zaklatás, kiközösítés az iskolájában és a legtöbben nem tudják, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Az iskolák a tudomásukra jutott eseteket sem mindig a legmegfelelőbb módon kezelik: míg az általános iskolások jelentős részét megszidják, addig a nagyobbaknál inkább a szülőnek jelentik a történteket. Vannak azonban törvénytelen megoldások is, mint amikor nem viszik el osztálykirándulásra azt, aki rosszat csinált, vagy beírnak neki egy egyest.

A felmérésben résztvevő gyerekek közül ötből négyen egyetértettek abban, hogy jobbá lehetne tenni az életüket, ha jó minőségű oktatást és álláslehetőséget biztosítana számukra az állam.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.