A magyar gyerekek közel fele azért aggódik, hogy nem fog munkát találni

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány több mint ötezer 10-17 éves gyereket kérdezett meg többek között arról, hogy érzik magukat az iskolában, mennyire veszik figyelembe a véleményüket és mitől rettegnek.

  • Eduline

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által végzett internetes felmérés aggasztó eredményeket hozott – kiderült, tízből kilenc gyerek szorong valami miatt. A válaszadó gyerekek 44 százaléka azért aggódik, hogy nem fog munkát találni, 40 százalék az éghajlatváltozás miatt, 39 százalékuk pedig az esetleges háború vagy terrortámadás miatt retteg - írja a hvg.hu.

A tananyagról is elég lesújtó a vélemények születtek: háromból két gyerek sok mindent haszontalannak tart, amit az iskolában tanulnak és elégedetlenek a helyzettel. Egy kilencéves kisgyerek arra panaszkodik, hogy szervezettlen az oktatás, túl sokat ülnek, kevés a sport, de ami még ennél is rosszabb, kiabálós a tanár.

Minden ötödik gyerek annyira leterhelt, hogy nincs ideje sportolni, zenélni, vagy bármilyen más szabadidős tevékenységet folytatni. Brutálisan magas óraszámokra hivatkoznak, ami mellett képtelenség bármire is időt szánni.

Friss adatok: ennyit keresnek az egyetemi vezetők, itt vannak a legjobban fizetett rektorok

Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.

A gyerekek ötöde arra is panaszkodott, nagyon sok a bántalmazás, zaklatás, kiközösítés az iskolájában és a legtöbben nem tudják, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Az iskolák a tudomásukra jutott eseteket sem mindig a legmegfelelőbb módon kezelik: míg az általános iskolások jelentős részét megszidják, addig a nagyobbaknál inkább a szülőnek jelentik a történteket. Vannak azonban törvénytelen megoldások is, mint amikor nem viszik el osztálykirándulásra azt, aki rosszat csinált, vagy beírnak neki egy egyest.

A felmérésben résztvevő gyerekek közül ötből négyen egyetértettek abban, hogy jobbá lehetne tenni az életüket, ha jó minőségű oktatást és álláslehetőséget biztosítana számukra az állam.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.