Friss adatok: ennyit keresnek az egyetemi vezetők, itt vannak a legjobban fizetett rektorok

Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.

  • Eduline/Szentpéteri Izabella

Az egyetemi vezetők juttatásai az elmúlt öt évben nem emelkedtek érdemben, a nagyobb állami vállalatok első emberei például általában jóval nagyobb fizetést kapnak, nemzetközi összehasonlításban pedig a magyarországi rektorok illetménye egyáltalán nem számít soknak - jegyzi meg a lap. Hozzáteszik, hogy a fizetéseket 2010-ben központilag visszavették, az intézkedés előtt egyes egyetemi vezetők bruttó bére a 4 milliót is meghaladta.

A 27 állami felsőoktatási intézmény közül jelenleg tíz olyan van, ahol a rektor és a kancellár is kétmillió forint feletti bruttó fizetést kap. Jellemzően az orvosegyetemeken a legmagasabbak a bérek, alacsonyabb összegek pedig elsősorban a művészeti egyetemeken fordulnak elő. A legjobban fizetett rektora az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemnek, a Semmelweis Egyetemnek és a Pécsi Tudományegyetemnek van.

Friss kutatás: a magyar hallgatók harmada indítana saját vállalkozást

Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét - derül ki egy friss, nemzetközi kutatásból, amelynek eredményeit közleményében a Budapesti Gazdasági Egyetem foglalta össze.

A hasonló hallgatói létszámmal bíró brit egyetemeken például négyszer annyi pénzt kapnak a felső vezetők, mint a magyarok, Ausztráliában pedig forintra átszámítva havi 30 millió körül alakul az egyetemi vezetői alapbér. Az Amerikai Egyesült Államokban nagy a szórás: havi tízmillió forintos de havi 135 millió forintos fizetés is előfordul.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.