Friss kutatás: a magyar hallgatók harmada indítana saját vállalkozást

Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét - derül ki egy friss, nemzetközi kutatásból, amelynek eredményeit közleményében a Budapesti Gazdasági Egyetem foglalta össze.

  • Eduline

A válaszadók 9%-a akar vállalkozó lenni közvetlenül a diploma után, 34,7% tervezi, hogy 5 évvel később vállalkozó lesz. A később vállalkozni szándékozó hallgatók többsége is alkalmazottként szeretne először tapasztalatot szerezni - derül ki a 2018-as GUESSS-kutatásból (Global University Entrepreneurial Spirit Students' Survey), amely keretében 54 ország háromezer egyetemének több mint 208 ezer hallgatója töltötte ki a kérdőívet. Magyarországról több mint kilencezer hallgató vett részt a kutatásban, amelynek eredményeit a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) foglalta össze közleményében. A kutatást kétévente folytatják le.

Közvetlenül a végzést követően a magyar válaszadóknak mindössze 4,6%-a tervezi saját vállalkozás elindítását, ez, ha az öt évvel későbbi tervekre kérdezünk rá, 37,5%-ra nő. Ez gyakorlatilag megegyezik a V4 országokban mért 37,1%-os átlaggal, és némiképp magasabb az uniós országok körében mért 31,7%-os adatnál. 

A tanulmányaik alatt már vállalkozó hallgatókról a kutatásból kiderül: 54 ország átlagában a hallgatók 11,2%-a legalább már megkezdte egy vállalkozás elindítását tanulmányai végére - a cégek kétharmadát többen alapították -, Magyarországon 5,1% tart itt a diploma idején. A magyar hallgatók többsége – akár a fővárosban, akár vidéken tanul – legszívesebben egy nagyvállalatnál kezdené a karrierjét.

A már működő hallgatói vállalkozások jellemzően nagyon fiatalok és nagyon aprók, ennek ellenére az alapítók elégedettek a teljesítményükkel. Ugyanakkor az induló egyetemi vállalkozások alapítóinak mindössze 35,9%-a, és a működőknek is csupán 30,9%-a tervezi, hogy az egyetemi tanulmányok alatt elindított cég lesz a fő munkahelye. 

A kutatás eredményei szerint az egyetemi közeg - a vállalkozás oktatás és a vállalkozói klíma - nagyon fontos szerepet játszik a vállalkozói hajlandóság növelésében. A magyar egyetemek a válaszadók szerint a világátlagnál rosszabbul, a 7-es skálán 3,6-os szinten teljesítenek. A BGE a hallgatók véleménye szerint az átlagnál jobban teljesít az inspiráció és a kedvező környezet megteremtése szempontjából - írják a közleményben. A vállalkozás esélyét az egyetem mellett a vállalkozó szülők és a startup cégnél való munkavállalás is növeli.

Világszinten a művészeti szakos hallgatók vállalkozási hajlandósága a legerősebb – vélhetően az ezen a területen általános szabadúszó életformának köszönhetően. Őket követik az üzleti szakos hallgatók. A nők általánosan megfigyelhető alacsonyabb vállalkozási hajlandósága a hallgatók körében is tetten érhető, bár a nemek közti különbség csökken az 5 évvel a végzés után vállalkozni tervezők esetében. A nemek közti szakadék épp a hagyományosan férfiak által dominált tanulmányterületek – természettudomány és IT - esetében kisebb.

A Budapesti Metropolitan Egyetem felmérése szerint ötből négy hallgató vállalkozna. A részleteket itt találjátok:

Ötből négy egyetemista szívesen indítana saját vállalkozást - friss kutatás

Ötből négy egyetemista indítana saját vállalkozást, a legtöbben azért, hogy megvalósítsák önmagukat - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) felméréséből. A kutatás szerint a diákok nagy része külföldön is kipróbálná magát, a legtöbben több évre vagy akár örökre is kint maradnának.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.