Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A válaszadók 9%-a akar vállalkozó lenni közvetlenül a diploma után, 34,7% tervezi, hogy 5 évvel később vállalkozó lesz. A később vállalkozni szándékozó hallgatók többsége is alkalmazottként szeretne először tapasztalatot szerezni - derül ki a 2018-as GUESSS-kutatásból (Global University Entrepreneurial Spirit Students' Survey), amely keretében 54 ország háromezer egyetemének több mint 208 ezer hallgatója töltötte ki a kérdőívet. Magyarországról több mint kilencezer hallgató vett részt a kutatásban, amelynek eredményeit a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) foglalta össze közleményében. A kutatást kétévente folytatják le.
Közvetlenül a végzést követően a magyar válaszadóknak mindössze 4,6%-a tervezi saját vállalkozás elindítását, ez, ha az öt évvel későbbi tervekre kérdezünk rá, 37,5%-ra nő. Ez gyakorlatilag megegyezik a V4 országokban mért 37,1%-os átlaggal, és némiképp magasabb az uniós országok körében mért 31,7%-os adatnál.
A tanulmányaik alatt már vállalkozó hallgatókról a kutatásból kiderül: 54 ország átlagában a hallgatók 11,2%-a legalább már megkezdte egy vállalkozás elindítását tanulmányai végére - a cégek kétharmadát többen alapították -, Magyarországon 5,1% tart itt a diploma idején. A magyar hallgatók többsége – akár a fővárosban, akár vidéken tanul – legszívesebben egy nagyvállalatnál kezdené a karrierjét.
A már működő hallgatói vállalkozások jellemzően nagyon fiatalok és nagyon aprók, ennek ellenére az alapítók elégedettek a teljesítményükkel. Ugyanakkor az induló egyetemi vállalkozások alapítóinak mindössze 35,9%-a, és a működőknek is csupán 30,9%-a tervezi, hogy az egyetemi tanulmányok alatt elindított cég lesz a fő munkahelye.
A kutatás eredményei szerint az egyetemi közeg - a vállalkozás oktatás és a vállalkozói klíma - nagyon fontos szerepet játszik a vállalkozói hajlandóság növelésében. A magyar egyetemek a válaszadók szerint a világátlagnál rosszabbul, a 7-es skálán 3,6-os szinten teljesítenek. A BGE a hallgatók véleménye szerint az átlagnál jobban teljesít az inspiráció és a kedvező környezet megteremtése szempontjából - írják a közleményben. A vállalkozás esélyét az egyetem mellett a vállalkozó szülők és a startup cégnél való munkavállalás is növeli.
Világszinten a művészeti szakos hallgatók vállalkozási hajlandósága a legerősebb – vélhetően az ezen a területen általános szabadúszó életformának köszönhetően. Őket követik az üzleti szakos hallgatók. A nők általánosan megfigyelhető alacsonyabb vállalkozási hajlandósága a hallgatók körében is tetten érhető, bár a nemek közti különbség csökken az 5 évvel a végzés után vállalkozni tervezők esetében. A nemek közti szakadék épp a hagyományosan férfiak által dominált tanulmányterületek – természettudomány és IT - esetében kisebb.
A Budapesti Metropolitan Egyetem felmérése szerint ötből négy hallgató vállalkozna. A részleteket itt találjátok:
Ötből négy egyetemista szívesen indítana saját vállalkozást - friss kutatás
Ötből négy egyetemista indítana saját vállalkozást, a legtöbben azért, hogy megvalósítsák önmagukat - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) felméréséből. A kutatás szerint a diákok nagy része külföldön is kipróbálná magát, a legtöbben több évre vagy akár örökre is kint maradnának.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
