Milliárdokat dobtak ki az ablakon: korszerűtlen a szakképzés?

Nem kidobott pénz az élethosszig tartó tanulásba való befektetés, mert ez az összeg hosszú távon megtérül - mondta Sz. Tóth János, a dán püspökről és a népfőiskolák megalapítójáról elnevezett Grundtvig Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Felnőttképzési Civil Hálózat zárókonferenciájának sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

Mint azt a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség (KIFE) és a Magyar Népfőiskolai Társaság által európai uniós forrásból közösen létrehozott Felnőttképzési Civil Hálózat rendezvényén megemlítette, a hálózat azzal a céllal jött létre, hogy az élethosszig tartó minőségi tanulást átültessék a gyakorlatba, egyebek mellett magas szintű oktatással és személyiségformálással.

 

Sz. Tóth János utalt arra, hogy ezekre a szervezetekre és a kormányzati segítségre egyaránt szükség van, hogy "az európai felfogás érvényesüljön a felnőttképzésben". Az európai felfogás meglátása szerint magában foglalja az általános műveltséget. "Minél műveltebb egy munkavállaló, annál gyorsabban és hatékonyabban képezhető át", így "a nemzetgazdaság érdeke is az általános műveltség fejlesztése" - tette hozzá.
Edupress

A szakértő arról is beszélt: a felnőttképzés jogi és gazdasági kereteit újra kell gondolni, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a mostani jogszabályokat meg kell változtatni, és meg kell szüntetni a korrupciót. Hangsúlyozta: a munakerőpiaci alap több százmilliós kiadásait meg kell vizsgálni, hogy milyen célokra költötték.

 

Kitért arra, hogy a 2001-es felnőttoktatási törvény - ami szól a szakmai, az idegen nyelvi és az általános képzésről is - alapján az elmúlt kilenc évben az erre a célra rendelkezésre álló pénz 90 százalékát a Magyarországon "elmaradott és korszerűtlen szakképzésre költötték, ami szerinte "kidobott összeg".

 

Sz. Tóth János kiemelte, csak az erkölcsi válság felszámolásával lehet a gazdasági válságot megszüntetni, majd elmondta: "a civil társadalom jelenleg ellentmondásos", a demokrácia keretében pedig "álcivil szervezetek is létrejöttek". Beszélt arról is, hogy az egyház társadalmi tanításának kompendiuma szerint "a civil társadalom előbbre való, mint a politikai közösség". 

 

A Grundtvig Szövetség és a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke közölte: a magyar polgári civil társadalom megerősítésére van szükség, mert "a közbizalom visszaállítása nélkül nincs előrelépés". Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy Magyarország a felnőttképzés terén az utóbbi években éllovasból sereghajtóvá vált.

 

B. Balogh Edit, a KIFE ügyvezető igazgatója elmondta: az európai uniós pályázati pénzből létrejött hálózat adatbázisában jelenleg 626 olyan szakember található, akik a felnőttképzés valamely területén tréningeket tudnak tartani. Így ők is segíthetik az átképzési folyamatot - fűzte hozzá.

MTI

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.