Milliárdokat dobtak ki az ablakon: korszerűtlen a szakképzés?

Nem kidobott pénz az élethosszig tartó tanulásba való befektetés, mert ez az összeg hosszú távon megtérül - mondta Sz. Tóth János, a dán püspökről és a népfőiskolák megalapítójáról elnevezett Grundtvig Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Felnőttképzési Civil Hálózat zárókonferenciájának sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

Mint azt a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség (KIFE) és a Magyar Népfőiskolai Társaság által európai uniós forrásból közösen létrehozott Felnőttképzési Civil Hálózat rendezvényén megemlítette, a hálózat azzal a céllal jött létre, hogy az élethosszig tartó minőségi tanulást átültessék a gyakorlatba, egyebek mellett magas szintű oktatással és személyiségformálással.

 

Sz. Tóth János utalt arra, hogy ezekre a szervezetekre és a kormányzati segítségre egyaránt szükség van, hogy "az európai felfogás érvényesüljön a felnőttképzésben". Az európai felfogás meglátása szerint magában foglalja az általános műveltséget. "Minél műveltebb egy munkavállaló, annál gyorsabban és hatékonyabban képezhető át", így "a nemzetgazdaság érdeke is az általános műveltség fejlesztése" - tette hozzá.
Edupress

A szakértő arról is beszélt: a felnőttképzés jogi és gazdasági kereteit újra kell gondolni, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a mostani jogszabályokat meg kell változtatni, és meg kell szüntetni a korrupciót. Hangsúlyozta: a munakerőpiaci alap több százmilliós kiadásait meg kell vizsgálni, hogy milyen célokra költötték.

 

Kitért arra, hogy a 2001-es felnőttoktatási törvény - ami szól a szakmai, az idegen nyelvi és az általános képzésről is - alapján az elmúlt kilenc évben az erre a célra rendelkezésre álló pénz 90 százalékát a Magyarországon "elmaradott és korszerűtlen szakképzésre költötték, ami szerinte "kidobott összeg".

 

Sz. Tóth János kiemelte, csak az erkölcsi válság felszámolásával lehet a gazdasági válságot megszüntetni, majd elmondta: "a civil társadalom jelenleg ellentmondásos", a demokrácia keretében pedig "álcivil szervezetek is létrejöttek". Beszélt arról is, hogy az egyház társadalmi tanításának kompendiuma szerint "a civil társadalom előbbre való, mint a politikai közösség". 

 

A Grundtvig Szövetség és a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke közölte: a magyar polgári civil társadalom megerősítésére van szükség, mert "a közbizalom visszaállítása nélkül nincs előrelépés". Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy Magyarország a felnőttképzés terén az utóbbi években éllovasból sereghajtóvá vált.

 

B. Balogh Edit, a KIFE ügyvezető igazgatója elmondta: az európai uniós pályázati pénzből létrejött hálózat adatbázisában jelenleg 626 olyan szakember található, akik a felnőttképzés valamely területén tréningeket tudnak tartani. Így ők is segíthetik az átképzési folyamatot - fűzte hozzá.

MTI

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.