„Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az...
„Nyilvánvaló, hogy aki most tizenkettedikes, és decemberig nem nagyon tanult fizikát, kémiát, biológiát, az ebben az évben nem fog változtatni, de azt nem zárom ki, hogy akinek idén nem sikerül a felvételi, és nem akar diákhitelt felvenni, egy évet az életéből arra szán, hogy természettudományos tárgyakat tanuljon” – így válaszolt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arra a kérdésre, mit tanácsol azoknak a végzős középiskolásoknak, akik négy éve jogi vagy gazdasági pályára készülnek, és a jelentkezési határidő előtt másfél hónappal tudták meg, hogy esélyük sincs állami ösztöndíjat szerezni.
A kormány szándéka az, hogy a keretszámok arányainak változtatásával tereli a diákokat a műszaki és természettudományos pályák felé, négy hónap alatt azonban – ennyi idő van hátra a 2012-es tavaszi érettségiig – lehetetlen a nulláról indulva felkészülni az írásbelire és a szóbelire egy vagy két természettudományos tantárgyból. Márpedig akik eddig matematikát, történelmet vagy magyart tanultak emelt óraszámban, azoknak ennyi idő alatt kellene átváltaniuk egy teljesen más képzési területre.
„Az emberi elme azért eléggé univerzális, nem nagyon hiszek abban, hogy a tehetség csak egyoldalú, sokan átmehetnek másik pályára” – indokolta álláspontját az államtitkár, aki szerint a következő évben már jelentősen növekedni fog a műszaki és természettudományos szakokra jelentkezők száma, „hiszen az ember racionális lény, aki mérlegel”.
Kikövetkeztethető” volt a keretszámcsökkentés?
Az oktatási államtitkárság január 5-én hozta nyilvánosságra a képzési területi keretszámokat, az intézményekre lebontott állami ösztöndíjasok létszámát csütörtök este küldték el a főiskoláknak és egyetemeknek. A 2012-es keretszámokat intézményekre lebontva itt találjátok meg.
„Az egyébként már a korábbi nyilatkozatainkból is kikövetkeztethető volt, hogy jelentősen csökkenni fog egyes területeken a keretszám. A számok valóban nem voltak ismertek, nehéz a döntés, elismerem, de nem lehetetlen, és aki nagyon elkötelezett abban, hogy jogász vagy közgazdász akar lenni, annak azt tanácsolom, hogy bátran vállalja ezt a pályát, más módon, de hozzá fog jutni a diplomához, az élete így is sínre fog kerülni” – mondta az oktatási államtitkár az eduline-nak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
