Megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy a sok elszámolt pont miatt a többi felvételiző besorolási döntése utólag változhat-e.
"A július 24-én megállapított ponthatárok alapján küldi ki az Oktatási Hivatal a besorolási döntést. Amennyiben további diákok nyernek felvételt az érintett intézménybe, ez a tény nem változtat a többi jelentkező besorolásán"- válaszolta megkeresésünkre az Oktatási Hivatal, majd hozzátették, hogy
amennyiben az esetleges egyedi pontszámfelülvizsgálat során a felvett jelentkező előrébb lévő jelentkezési helyén eléri a ponthatárt, a besorolása pozitívan változik.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Még július 24-én indított az Eduline egy nem reprezentatív felmérést a közösségi oldalán, amelyre cikkünk megjelenéséig mintegy 840-en válaszoltak. A válaszadók 78 százaléka úgy nyilatkozott, rendben vannak a pontjai, míg a 22 százalékuk szerint nem stimmelnek a pontjai. Ebben nyilván vannak olyanok is, akik az új, bonyolultabb rendszer miatt rosszul kalkuláltak, de akadnak olyanok is, akiknek valóban elszámolták a pontjait.
Az elszámolt pontokkal kapcsolatban korábban az Oktatási Hivatal azt a tájékoztatást adta, ha valamilyen adminisztratív hiba történt, a pontok újraszámláltathatók.
"A besorolási döntés ismeretében 15 napig a jelentkezőknek lehetőségük van arra, hogy az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címre röviden megírják álláspontjukat pontszámítással kapcsolatban. Az Oktatási Hivatal minden jelzést megvizsgál, és ha indokoltnak találja, módosítja a besorolási döntést. A jelentkező minden esetben válaszlevélben értesítést kap még akkor is, ha a besorolási döntés módosítására nincs lehetőség, mert nem történt jogszabálysértés" - írták.
Vitályos Eszter államtitkár még a múlt pénteki kormányinfón kiemelte, hogy azok, akiknek kérdése van a pontszámítással kapcsolatban, forduljanak az Oktatási Hivatalhoz.
A besorolási döntést, azaz, hogy melyik intézménybe nyert felvételt valaki, csak ezen egyeztetést követően adja ki az elkövetkezendő napokban az Oktatási Hivatal
- tette hozzá az államtitkár.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
