Az alap- és osztatlan szakokokon és mesterszakokon július 24-én húzzák meg a ponthatárokat, amiket az alábbi tényezők határoznak meg az osztatlan általános orvosi szak esetében is:

• a szakos kapacitás (vagyis hogy maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
• a jelentkezők száma, és
• a jelentkezők pontszáma.

Az országban négy egyetemen képeznek orvosokat: a Semmelweis Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen illetve a Pécsi Tudományegyetemen.

A szakos kapacitással kapcsolatban az idei évben a felvételi tájékoztatóban nincsen semmilyen adat, így azt sem lehet tudni, hogy minimum hány fővel indítják el a képzéseket, de arról sincsen semmilyen információ, hogy maximum hány diákot vesznek fel. Csupán a képzésterületenkénti állami ösztöndíjas helyek számát lehet tudni, amely a következőképpen alakul az orvosképző egyetemeken:

• Semmelweis Egyetem: 2626 fő
• Szegedi Tudományegyetem: 1005 fő
• Debreceni Egyetem: 1665 fő
• Pécsi Tudományegyetem: 1502 fő

Ezekbe természetesen beletartozik például a fogorvos, a gyógyszerész vagy az ápolás-betegellátás szak is, így nagyon nehéz megsaccolni, hogyan változott az előző évekhez képest az általános orvosi szak kapacitása.

Idén a tizedik legnépszerűbb képzés az orvosi

Annyi azonban már most biztos, hogy a 2024-es felvételi eljárásban az alap-és osztatlan szakok közül a tizedik legnépszerűbb az általános orvosi képzés, amelyre első helyen összesen 2428-an jelentkeztek első helyen, a jelentkezések száma pedig elérte a 8415-öt. Összehasonlításképp; a 2023-as felvételin 2306-an, míg a 2022-es felvételin 2415-en jelölték meg első helyen az általános orvosi szakot.

Az összes jelentkező száma 2023-ban 8214 volt az általános orvosi képzésre, ezt azonban nem lehet összehasonlítani a jelentkezések számával, ugyanis idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntették fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. Egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára. Azt azonban az első helyes jelentkezők számából megállapíthatjuk, hogy nagyjából ugyanannyian szeretnének orvosnak tanulni, mint az előző években.

Ha megnézzük, hogy az első helyes állami ösztöndíjas jelentkezők száma hogyan oszlik meg az általános orvosi képzésre felvételizők között, láthatjuk, hogy idén is a Semmelweisre jelentkeztek toronymagasan a legtöbben (1213-an). A Szegedi Tudományegyetemet 414-en, a Debreceni Egyetemet 381-en, míg a Pécsi Tudományegyetemet 368-an írták be első helyre.

A mostani első helyes arány is nagyjából is megegyezik a 2023-as adatokkal, hiszen a tavalyi felvételin is nagyjából annyian szerettek volna első helyen, állami ösztöndíjas formában a Semmelweisre bekerülni, mint a másik a három egyetemre összesen.

Ez pedig a tavalyi pontszámokon is látszott, hiszen 2023-ban Semmelweis Egyetem állami ösztöndíjas orvosi képzésére 443 ponttal lehetett bejutni, de a másik három orvosi egyetemen is nagyon magas pontszámra volt szükség a bekerüléshez, hiszen

• a Szegedi Tudományegyetemen: 428
• a Pécsi Tudományegyetemen: 417
• a Debreceni Egyetemen pedig: 415 volt a ponthatár.

Ilyen eredményhez pedig kitűnő bizonyítványra, nemcsak ötös, hanem lehetőleg 90 százalék feletti (emelt szintű) érettségikre és legalább egy, de inkább kettő középfokú nyelvvizsgára is szükség volt.

Idén a pontszámítás is változik

Hogy 2024-ben hogyan alakulnak a ponthatárok az orvosi képzésen, az azért sem egyszerű megjósolni, hiszen a pontszámítás is változik. Az egyetemek például maguk határozzák meg, hogy mire mennyi  pluszpontot adnak. Például emelt szintű érettségiért egyik orvosi egyetemen sem jár pluszpont. Arról nem beszélve, hogy az érettségi pontokat pedig az emelt szintű biológia és az emelt szintű fizika vagy kémia érettségi alapján számolják.

Az orvosképző egyetemeken az intézményi pontok felét, vagyis 50 pontot a szóbeli felvételi adja, amit idén tartottak először. Mindenkit oda hívtak be szóbelizni, amelyik orvosi szakot elsőnek jelölte be. Ez nem is ment zökkenőmentesen például a Semmelweis Egyetemen, amellyel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

A másik 50 pontot például versenyeredményekkel, nyelvtudással lehet megszerezni. A Semmelweis Egyetemen az angol és a német középfokú nyelvvizsgáért 20 pontot lehet kapni, míg mondjuk a franciáért és a spanyolért csak 15-öt. Felsőfokú nyelvvizsgáért angolból és németből 40 pont jár, míg a franciáért és a spanyolért csak 30. Ráadásul a nyelvtudásért járó pontszámok száma nem lehet 50-nél több.

Ehhez képest a vidéki orvosképző egyetemeken nem tesznek különbséget a nyelvek között. Az SZTE-n 28 pontot ér a középfokú komplex angol, német, francia, spanyol, portugál, orosz, olasz, latin nyelvből tett nyelvvizsga, a felsőfokú pedig 40-et. A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem általános orvosi képzésén is ugyanennyit ér a nyelvtudás, viszont ez utóbbi két intézményben nyelvvizsgával csak 40 intézményi pontot lehet szerezni. Ezek után olyan helyzet is előállhat, hogy ha valaki mindegyik helyre beadta a jelentkezését és angolból van egy középfokú nyelvvizsgája, hogy a vidéki orvosi egyetemeken több pontja lesz, mint a Semmelweisen.

Ha ki szeretnétek számolni a pontjaitokat, próbáljátok ki az Eduline kalkulátorát: