Mutatjuk, mennyire érezték nehéznek a diákok a feladatsort. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.
Május 16-án kémiából középszinten 251 (közülük 4 fő angol, 1 fő szlovák nyelven), emelt szinten pedig 3640 vizsgázó (közülük 10 fő angol nyelven) érettségizett.
| Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása |
|
A középszintű írásbeli vizsgára 150 percet kaptak a diákok, amin a feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Emelt szinten pedig 240 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a feladatokat, amelyek típusai lehettek: feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok. Az elérhető maximális pontszám közép- és emelt szinten is egyaránt 100 pont.
„A számolás teljesíthető, az elméleti rész viszont kifejezetten nehéz volt”
- mondta a kémiából emelt szinten érettségiző Fanni. Bár a feladatok nem okoztak meglepetést a számára - a számolásnál szerinte nem is volt változás az eddigi évek feladataihoz képest -, az elméleti részt a vártnál nehezebbnek találta.
Ennek oka, hogy nagyon tárgyilagos feladatokat kaptak, amelyekben „konkrétan rákérdeztek mindenre”. Bár Fanninak rosszabbul sikerült a vizsga, mint ahogyan azt remélte, bízik benne, hogy a nehézségek ellenére is ötöst fog kapni.
Konrád, aki szintén emelt kémiát írt, Fannival ellentétben az elméleti részt találta a könnyebbnek. Neki a számolós rész okozott nagyobb nehézséget, amelyekre ugyan felkészült, de elmondása szerint azok nagyon kevertek voltak. Egy feladaton belül több típusú számolást kellett végezni, ami meglepő volt.
Egy kicsivel pozitívabban beszámolót kaptunk Esztertől, aki szerint:
"az eddigi vizsgák közül ez volt a legkiegyensúlyozottabb"
- és hozzátette, a biológiánál sokkal jobbnak érezte. Az érettségiző diák úgy érezte, hogy tényleg emelt szintű feladatokat kaptak, és minden anyagba belekérdeztek. Nagyrészt azonban olyan volt, mint az előző években.
Eszter kiemelte az elektrokémiás feladatot, ami szerinte a legnehezebb volt. Bár a végeredményt nem sikerült kiszámolnia, de részpontokat valószínűleg így is szerzett vele. Emellett a táblázatos feladat sem volt a legkönnyebb, ez ugyanis picit más volt, mint az előző években, „de az sem volt megugorhatatlan”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
