"Azt hallottam, hogy a matek középszintü érettségi megváltozik. Tudnátok segíteni, hogy miből készüljek?" – ezt a kérdést az egyik érettségis Facebook-csoportban találtuk. Mutatjuk, hogy milyen változások várhatóak 2024-től.
2024-ben nemcsak a felvételi, hanem az érettségi is megváltozik, hiszen befejezi a középiskolát az az évfolyam, ami 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv alapján tanult. Több feladatsor átalakul és új elemek kerülnek például a magyarérettségi középszintű feladatsorába.
Mi változik?
Leginkább a középszintű magyarérettségi alakul át, része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit. A műveltségi feladatsorban nem csak a memoriterek, a kötelező olvasmányok is előkerülnek.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A magyar mellett a természettudományos tárgyak esetében is lesz némi változás. Az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett ugyanis a diákok saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amit a diplomamunkához hasonlóan kell majd megvédeniük.
Ezen a linken megtaláljátok a mintafeladatokat a 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények (2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények) szerint. A részletes vizsgakövetelményeket pedig innen érhetitek el.
2024. január 1-je után és ezt követően már kizárólag az új általános követelmények, és az ezekhez kapcsolódó, új részletes követelmények szerint lehet csak érettségi vizsgát tenni.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
