Központi felvételi: ez volt tavaly a negyedikesek mumusfeladata magyarból

A diákok 80 százaléka nulla pontot kapott erre a részfeladatra a tavalyi központi magyar írásbelin.

A központi írásbelin tíz feladatot 45 perc alatt kell megírni a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra készülő diákoknak. Különösen nehéz időben befejezni a magyar feladatsort, mert a végén egy rövid fogalmazást is kell írni.

Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi a központi középiskolai felvételi feladatsorait, megoldókulcsait és az ehhez kapcsolódó statisztikákat. 2023-ban közel hatezer kisdiák vizsgázott magyarból, akik átlagosan az 50 pontból 35,7 pontot értek. A viszonylag magas átlagpontszám ellenére azonban a többségnek meggyűlt a baja a második feladattal, amiben nemcsak a szólásokból hiányzó állatneveket kellett pótolni, hanem össze kellett kötni a jelentésükkel is.

Egy fecske nem csinál nyarat - ezt a szólást a diákok 80 százaléka nem ismerte: vagy rossz állatnevet írt be vagy a jelentését nem tudta.

A felvételizők többségének nehézséget okozott az alábbi két szólás is:

  • Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
  • Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.

Mindkét esetben a negyedikesek közel 65 százaléka erre nulla pontot kapott.

A negyedik szólás sem volt könnyebb, hiszen "a senkinek sem repül a szájába a sült galamb" kifejezés a diákok 73 százalékának nem volt ismerős.

Bár a szólások nem teljes mondatok, elvileg egyszerűbben beilleszthetőek a beszélt nyelvbe. Azonban az már egy másik kérdés, hogy milyen gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket a 21. században a hétköznapokban.

A központi felvételivel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.