Központi felvételi: ez volt tavaly a negyedikesek mumusfeladata magyarból

A diákok 80 százaléka nulla pontot kapott erre a részfeladatra a tavalyi központi magyar írásbelin.

A központi írásbelin tíz feladatot 45 perc alatt kell megírni a 8 vagy 6 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra készülő diákoknak. Különösen nehéz időben befejezni a magyar feladatsort, mert a végén egy rövid fogalmazást is kell írni.

Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi a központi középiskolai felvételi feladatsorait, megoldókulcsait és az ehhez kapcsolódó statisztikákat. 2023-ban közel hatezer kisdiák vizsgázott magyarból, akik átlagosan az 50 pontból 35,7 pontot értek. A viszonylag magas átlagpontszám ellenére azonban a többségnek meggyűlt a baja a második feladattal, amiben nemcsak a szólásokból hiányzó állatneveket kellett pótolni, hanem össze kellett kötni a jelentésükkel is.

Egy fecske nem csinál nyarat - ezt a szólást a diákok 80 százaléka nem ismerte: vagy rossz állatnevet írt be vagy a jelentését nem tudta.

A felvételizők többségének nehézséget okozott az alábbi két szólás is:

  • Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
  • Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.

Mindkét esetben a negyedikesek közel 65 százaléka erre nulla pontot kapott.

A negyedik szólás sem volt könnyebb, hiszen "a senkinek sem repül a szájába a sült galamb" kifejezés a diákok 73 százalékának nem volt ismerős.

Bár a szólások nem teljes mondatok, elvileg egyszerűbben beilleszthetőek a beszélt nyelvbe. Azonban az már egy másik kérdés, hogy milyen gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket a 21. században a hétköznapokban.

A központi felvételivel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

 

 

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.