Bár az élen nem volt változás, de a top15-be négy Waldorf-gimnázium is bekerült. Mutatjuk, hogyan alakult idén a legjobb alapítványi fenntartásban működő középiskolák részrangsora.
Megjelent a HVG 2024-es középiskolai rangsora. A tavalyi évhez hasonlóan az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzett az élen. A második helyen sem történt változás, a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja továbbra is az ország második legjobb alapítványi oktatási intézménye. A harmadik helyet szintén egy német nyelvű iskola, a Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg, amivel megelőzte a tavalyi dobogós AUDI Hungaria Általános Művelődési Központot.
A legjobb öt alapítványi középiskola között két vidéki és három budapesti szerepel. Érdekesség, hogy a top tizenötös listára négy Waldorf- gimnázium (köztük egy szombathelyi) is felkerült, bár a legjobb tízbe egyelőre nem sikerült bejutniuk.
| Megjelent a HVG Rangsor KÖZÉPISKOLA 2024! |
Az idén tizenegyedik alkalommal állítottuk össze a magyar középiskolák rangsorát. Legújabb kiadványunkban, a felvételi eljárás folyamatának ismertetése mellett, összeszedtük a felvételiző diákoknak a top 100 legjobb középiskolát.
 HVG
A HVG Középiskola 2024 különszámát péntektől megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy ide kattintva megrendelhetitek. |
A top tizenötös lista pedig a következőképpen alakult:
Hogyan állították össze a rangsort?
A rangsor összeállítása során olyan tényezőket vettek figyelembe, mint
"A mutatók alapját képező adatok forrása az Oktatási Hivatal által kezelt három adatbázis. Az idei kiadványban a 2021/2022-es tanév megfelelő adatait használtuk: a 2022. tavaszi kompetenciamérés, a 2022-es tavaszi, valamint a végzős diákok által korábban letett, bizonyítványba kerülő érettségi vizsgákat, és a 2022-ben történt felsőfokú felvételi eredményeket" - olvasható a kiadványban.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
